Ötvenkettő

Ma van a város születésnapja. A századikon éppen nyolcvannégy éves leszek (ha leszek). Itt születni, felnőni, szerelembe esni és megöregedni. Ötvenkét évünk elszelelt.

Szép nap ez a mai. 1971. április 25-én avatták várossá Nagyatádot. Az otthonunkat. Bármerre is vet minket a sors, akik itt születtünk, mindig az otthonunk marad. Visszahúz a szívünk. Elmegyünk, mert az élet olyan, hogy el kell mennünk, de csak azért, hogy hazatérhessünk. Mindegy, hogy egy hétre, egy évre, vagy egy életre, az otthonunk mindig itt lesz, és egy darabka is belőlünk.

A nagyszüleink, a szüleink háza, az első szerelem, az ifjonti hév, az, hogy volt idő, amikor azt éreztük: mienk a világ, amiről a legtöbb esetben kiderül, hogy nem igaz. Mindenesetre erre az apró szegletre ebben a hatalmas világban azt mondhatjuk, akik itt születtünk, itt élünk, hogy van otthonunk.

Ahova hazavár a Széchenyi park, a platánsor, a Rinya partja, a sportcsarnok mögötti rét. Ahol a gyermekeinkkel mókust lesünk, ahol elengedjük a kezüket, amikor először bemennek az óvoda ajtaján, ahol hálószaggatónak gondolják azt a gólt, amit rúgnak a hatalmasnak tűnő kapuba, ahol óriásinak látják azt a halat, amit a Csónakázó-tóból fognak, pedig alig tenyérnyi, ahol szatyorszám szedjük velük a gesztenyét az aranyszín őszön, ahol a végtelenbe nyúló nyári estéken megmutatjuk nekik a felettünk ragyogó csillagokat, és megpróbáljuk valahogy elmagyarázni nekik, hogy mennyire aprók vagyunk, ugyanúgy, ahogy nekünk próbálták korábban ugyanezt elmagyarázni.

Szép nap ez a mai. Ötvenkét éve város Nagyatád. Egy ember életében ennyi idő már őszülő halántékot feltételez, ráncokat, némi derékfájdalmat reggelente. Egy város életében ötvenkét év változást feltételez. Átalakuló tereket, utcákat, új és újabb házakat, folyvást változó kirakatokat, de feltételez állandóságot is, hogy legyen mibe kapaszkodni, legyen mit megőrizni, legyen miről mesélni, amikor az otthonunkról mesélünk.

Szép nap ez a mai. Késő délután a kulturális központban ünnepeljük Nagyatád ötvenkettedik születésnapját.