Oltakozhatnám vagy sem

Ezen eldilemmázgatunk még pár hónapig, sok más úgysem történhet, legalábbis érdemben. Na, jó, néhány milliárd még odakerül a megfelelő körökhöz az adófizetők pénzéből, de az meg már fel se tűnik. Vélemény.

„A tévében azt mondták”, „a Terus meg a fiától hallotta, hogy…”, „a fészbúkon biztosra mondta az a doktor…” Elvagyunk ezzel. Ahogy eddig a focit vagy a politikát szakértette széles e hazában mindenki, most legott virológus lett még Annus néni is. 

Közben, ha lassan is, de növekszik azok száma idehaza, akik beoltatnák magukat. A kimutatások szerint ebben a kérdésben is kettészakadt a társadalmunk (miért pont ebben ne tette volna?), amelyik egyébként nemzetközi összehasonlításban korábban egyértelműen oltáspárti volt.

Nem így a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban. Egyrészt jó sok az oltásellenes, érdekes mód főként a megyeszékhelyeken. Budapesten és a kisebb településeken kevesebben vannak. Másrészt éppen az érettségizettek és a szakmunkások körében (a diplomások és az alacsonyabb iskolai végzettségűek kevésbé). Harmadrészt a fiatalok oltakozási kedve lanyhább, ami érthető, nyilván, az idősebbek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a COVID-19 miatt. Negyedrészt Hunnia és Pannónia között is látszik a törésvonal: utóbbi részen kisebb az ódzkodás.

Ugyancsak nagy a különbség a keleti és a nyugati gyártmányú vakcinák megítélése között: jóval többen bíznak az európai és az amerikai készítményekben, mint az oroszban vagy a kínaiban.

Egyébként pedig azok között a legmagasabb (77 százalékos!) a koronavírus-vakcinát elutasítók aránya, akik a felmérésekben azt jelölték meg, hogy elsősorban a saját fejük után mennek. A kutatók azt találták: minél nagyobb őrültséget gondol valaki igaznak, annál valószínűbb, hogy elutasítja a vakcinát. Továbbá, akik rosszul bírják a korlátozásokat, azok között az 50 százalékot is eléri az oltásellenesek részaránya, pedig minél kevesebben oltatnak, annál tovább tartanak a korlátozások – legalábbis elvileg.

Nos, a magunk részéről ehhez annyit tennénk hozzá: a nyílt, világos és hiteles kormányzati tájékoztatás példátlan hiánya erősen rányomta a bélyegét a kérdés megítélésére. Ezt kiegészíthetjük még a közbizalmat szintén gyengítő hírekkel, pl. azzal, hogy a Telex szerint kiderült: az orosz vakcina annak ellenére kapta meg a magyar engedélyt, hogy a hatóság (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) által felkért szakértők problémákat találtak vele szemben. Vagy pl., hogy csak 65 éven aluliak beoltására engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség az új típusú koronavírus ellen az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár együttműködésével kifejlesztett vakcinát.

Közben azért lassacskán nő az ún. regisztráltak száma (magyarul: akik jelentkeztek, feliratkoztak a védőoltásra, nyilvántartásba vétették magukat). Nagy tülekedés nincs, nem is csoda, például Nagyatádon és a megye kisebb intézményeiben még az idősotthonok lakói és dolgozói sem tudják, mikor kerülnek sorra, nemhogy a lakosság. Azt pedig, hogy kik, hol és mivel oltanak majd, kérdezni is kár.

Akárcsak az összes többi, a járványra vonatkozó releváns információt. Viszont kaptak levelet az oltásra regisztráltak, igaz, abból sem derül ki, hogyan és milyen lesz az eljárás menetrendje. Ám megnyugtatják őket: a további fejleményekről értesítést  küldenek majd, egyébként pedig vigyázzunk egymásra.

Az viszont tudható: itthon hivatalosan is átlépte a 12 ezret a koronavírussal összefüggésben elhunytak száma. Most már nem is hangoztatja a kormányfő: „a védekezés sikerességét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni”. Nagyatádon két és félszer többen hunytak el decemberben, mint egy évvel korábban, Somogyban is több mint kétszer annyian.

Persze, egy dologban mindenki egyetért: szeretnénk, ha mihamarabb vége lenne a járványnak. Ehhez azonban szakszerű kormányzati intézkedésekre lett volna szükség, végül pedig széleskörű védettség kellene. Azt viszont még nem látjuk, mitől támad majd heves oltakozhatnékja a magyarok millióinak.

(Nyitókép: MTI)