Jót tenni

Az adventi naptár az étkezőasztal mögött díszeleg. A huszonnégy jó szám, nálunk épp hatszor kerül sor mindenkire. Az első zacskó kibontását megelőzte egy apai kérdés. Ki milyen jó cselekedetet hajtott ma végre?

Vendégszerzőnk, Herr Éva írása

December elsejére elkészült az adventi naptár. Az étkezőasztal mögött egy faliújságon díszeleg. Apró zacskók karácsonyfa alakba rendezve, rajtuk a számok, hogy jól azonosíthassuk, hány nap van még hátra karácsonyig. Pontosabban Szentestéig. De a gyerekek miatt így könnyebb, mindenki érti, pontosan mire is gondolunk. Mindegyikben apró kincsek, csemegék, kis esti majszolgatnivaló. Hogy ki bontsa ki, nagyon könnyű volt eldönteni. Kezdte a legkisebb. A huszonnégy jó szám, nálunk épp hatszor kerül sor mindenkire.

Az első zacskó kibontását megelőzte egy apai kérdés. Ki milyen jó cselekedetet hajtott ma végre? Nem könnyű. Mert mi is az a jó cselekedet? Kinek mi. Egy házi feladat elkészítése nyilván nem az. Még akkor sem, ha jókedvűen, dalolászva készítetted el. Nem, az sem jó cselekedet, hogy részt vettél az edzésen. Mert az kötelezettség. Jó, ha nem annak éled meg, de mégis az. Az udvariasság is legyen természetes, magától értetődő.

Jót akkor cselekszel, ha segítesz egy olyan embernek, aki erre nem számított. Lehet az akár egy vadidegen, akár a legjobb barátod. Apró dologról van szó, ami mégis megmelegíti a szíved. Több leszel általa. Önzetlenség? Nem feltétlenül. Hiszen Neked is jó, Te is örülsz… Annak, hogy a másik is. Épp ez benne a lényeg. Ha súgsz a felelőnek? Ebben az esetben lehet, hogy valaki nem örül, de ez mindenképp a jó cselekedetek közé tartozik. Végül is nem szenteket nevelünk…

Majd a gyerekek leptek meg egy kérdéssel. Vajon mennyire szerény dolog felsorolni a napi jótetteinket? Az ember nem is gondolná, mennyi filozófia bújik meg a fránya zacskók között.