Fekete pont

A Magyarázat mindenre és az Elfogy a levegő után újabb magyar film készült az oktatás problémáiról. Egy Berlinből hazatérő, tízéves fiú és egy pályakezdő irodalomtanárnő próbálja túlélni a tanévet egy budapesti általános iskolában, ahol közönnyel szembesülnek, falakba ütköznek, társaik segítségre pedig aligha számíthatnak.

Palkó (Paul Mátis) másként szocializálódott, mint diáktársai, a tanárok pedig rögtön beskatulyázzák őt, fegyelmezetlen gyereknek titulálják. A fiú számára ismeretlen és idegen a magyar közoktatás szabályrendszere: fekete pont jár a késésért, az otthon felejtett felszerelésért, és büntető kört kell futnia, ha nem az egyenpólóban érkezik a tornaórára.

Nem te vagy a hibás

Juci néni (Mészöly Anna) azzal szembesül, hogy a gyerekek – elmondásuk alapján – utálják az irodalmat. Kollégái válogatott tanácsokkal segítik őt abban, hogyan kell ezt csinálni: legyen tekintélye, rögtön kezdje röpdolgozattal, nem ő a hibás, hanem ezek a gyerekek azok.

A tanárnő megpróbálja másként csinálni: játékos módon, gyermekközpontú módszerekkel tanítaná az irodalmat, ám ez sem a kollégáknak, sem a szülőknek nem tetszik: ők nem így tanulták, nem azt tanította, ami a tankönyvben van, üres a munkafüzet és különben is, a gyerek hatosztályos gimnáziumba megy, ahol ezt meg azt elvárják tőle, tanítsa már arra, amire kell!

Évről évre szűkebb keretek között mozog egy tanár napjaink oktatási rendszerében: egyre többet kell helyettesíteni, nőttek az adminisztrációs terhek, megszűnt a szabad tankönyvválasztás lehetősége, a szűkös kínálat és a leterheltség pedig meggátolja, hogy az adott csoport igényeihez szabott órákat tudjanak tartani. Az idei tanévtől ráadásul az okoseszközök használatát is jelentős mértékben korlátozták, nyomtatásra pedig alig jut keret, sokszor a dolgozatok feladatait is a táblára írják, és a gyerekek onnan másolják le a kérdéseket, mert nincsen lehetőség arra sem, hogy a feladatlapokat kinyomtathassák. Okostelefonokkal és a digitális világgal alig találkozunk a filmben, a működő számítógépet is a tanárnő viszi be az iskolába.

A központi elvárás még mindig a frontális, poroszos oktatás felé tereli őket, melynek lényege, hogy „leadják az anyagot”, majd számonkérik az elhangzottakat, a kreativitás helyett pedig a fegyelem a fontosabb. A nagy mennyiségű tananyag és a magas óraszám leterheli a diákokat és a tanárokat is, ráadásul a tömény lexikális tudás megtanítása mellett kevesebb erőforrás jut a képességfejlesztésre és a tehetséggondozásra.

Te vagy az osztályfőnök, oldd meg!

Juci néni és Palkó is magára marad az iskola falai között: a tanárnő a kollégák közönyével találkozik, az igazgató pedig meg sem hallgatja. Palkótól elhatárolódnak az osztálytársak, miután fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellene egy diákcsíny miatt.

Hogy mi történik az iskola falain túl, azt nem tudjuk meg, ugyanis a film – az első pár percet leszámítva – kizárólag a panelek közti, anyagfáradással küzdő épületben játszódik.

Aki megoldotta

A túlzott központosításnak köszönhetően egyre nehezebb megjavíttatni, pótolni valamit, ha meghibásodik: kiesik egy emeleti ablaktábla, amit sürgősen cserélni kellene, de a tankerület ügyintézője szerint ez nem így megy: meg kell pályázni. A technikatanár egy fóliával oldotta meg ideiglenesen a dolgot, ám az ügyintéző felhívja a figyelmét: ugye tudja, hogy ez így teljesen szabálytalan? Ha ezt meglátja a katasztrófavédelem…

A valódi problémamegoldást egyre inkább a látványos álmegoldások váltják fel: ha nincs ablak, lezárjuk a tantermet, ha nincs biológia tanár, beküldjük helyettesíteni a matekos kollégát, ha nincs vonat, menetrendszerűvé tesszük a pótlóbuszokat, és mindig megvan a hibás, legyen az belső vagy külső ellenség, aki velünk együtt elszenvedi ennek a hozzáállásnak a kellemetlen következményeit, de legalább elmondhatjuk, hogy ezt is jól megoldottuk.

Szimler Bálint filmje groteszk humorral kezeli az abszurd, de a valóságtól alig elrugaszkodott helyzeteket, az alkotás inkább a művészfilmes vonalat erősíti: nincsenek gyors vágások, és nem is törekedtek arra, hogy a könnyen fogyasztható netflixes alkotásokkal versenyezzenek.

Ahhoz, hogy jó legyen iskolába járni, magunk mögött kell hagynunk a generációról generációra öröklődő házmester-kultúrát, ami az értelmetlennek tűnő, betarthatatlan szabályokra, korlátozásokra, teljesíthetetlen elvárásokra és a negatív motivációra épít. Teljesen mindegy, hogy a kijáraton vagy a bejáraton lépünk be az intézménybe, ha ott értékes tudásra tehetünk szert, és építő tagjává válhatunk a közösségnek.

A Fekete pont hazai filmesek széleskörű összefogásának köszönhetően, független alkotásként készült el. A játékidő többségében az Emmy-díjas Rév Marcell operatőri munkáját láthatjuk. A Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon három díjat hozó film szeptember 19-től látható a mozikban.

Fotók: Mozinet

FEKETE PONT (12)

színes, magyar film

Rendezte: Szimler Bálint

Forgatókönyv: Szimler Bálint

Fényképezte: Rév Marcell HCA, ASC

Vágó: Ördög Zsófia

Zene: Lajhó Dorka, Sabák Péter

Producer: Osváth Gábor, Mártonffy Zoltán

Executive producer: Kovács Gábor, Pataki Ági, Antal Ilona, Kemény Ildikó, Peták Eleonóra, Juhász Péter, Blik Dániel, Dreissiger László

Co-producer: Berkes Júlia, Petrányi Viktória, D’Intino Patrícia, Pusztai Ferenc, Ferenczy Gábor

Associate producer: Kázmér Miklós, Felszeghy Ádám, Mátis Inez, Fátyol Hermina

Főszereplők: Mészöly Anna, Paul Mátis

Szereplők: Kovács ‘Dadan’ Ákos, Papp Attila, Balázs Józsi, Deák-Molnár Mihály, Mátis Inez, Ferenczi Gábor, Lökös Ildikó, Márton Eszter, Nádasi Iván László, Marozsán Erika