Bal, jobb – egyperces
Volt a mezsgye. Most van a szakadék. Híd? Híd, az nincs. Az nem kell. Mondhatnám úgy is: A HÍD VESZÉLYES! Ha lenne, akkor nem lenne indokolt artikulálatlan módon, fröcsögve átüvöltözni egyik oldalról a másikra. Vélemény.
Volt a mezsgye. Van a szakadék. Mert a mezsgyét aláaknázták. Kik?
– Hát ti!
– Nem mi, ti!
– Kik az a: ti?
– Hát mi mi vagyunk! Tehát ti vagytok a ti!
– Anyátokat!
– A tiéteket. Tudjuk, hogy ti voltatok!
– Bizonyítsátok be!
– Nem kell bizonyítani. Láttuk. Sokan láttuk.
– Ki látta, hogy láttátok?
– Hát mi!
– Ki hiszi el?
– Mindenki, legalábbis, aki számít, khmmm, nekünk.
– De ti robbantottátok fel az aknákat, miután elloptátok mindenünket!
– Mi nem lopunk, visszaveszünk.
– De sosem volt a tiétek!
– De a tiétek se!
– Tolvajok vagytok, és kész!
– Azért mondjátok, mert már ti is úgy loptátok.
– Is? Hallottátok? Azt mondták: „is”.
Tehát még egyszer: volt a mezsgye. Ez aláaknázta, az felrobbantotta, de mindenekelőtt elvitte azt, amit emez már jóval előtte elvett. De mit is? Mindent? Majdnem. De ki eszi meg? A mit is? Elég legyen. Nem kell mindent tudni.
Most van a szakadék. Híd? Híd, az nincs. Az nem kell. Mondhatnám úgy is: A HÍD VESZÉLYES! Ha lenne, akkor nem lenne indokolt ilyen artikulálatlan módon, fröcsögve átüvöltözni egyik oldalról a másikra ilyeneket:
– Büdösbőrű!
– Mit mondott? Hallotta mindenki a szemét nácit? Remélem még a szomszédok is hallották!
– Álljon le, idióta! A Főnök nem úgy gondolta. Biztos, hogy a, khmmm, az illető bőrkabátjára gondolt.
– De hát nem is hord bőrkabátot.
– De övet, vagy cipőt… ááá igen, látom is. Hát persze, hogy a Főnök a büdös bőr lábbelijére gondolt annak a diplomáskommunistabolsilibernyáknak. Ezt jól megmondtam a kevert kultúrájú balf*sznak, ugye Főnök?
– Ügyes voltál kiskutyám. Hagyjuk is magára a balsorsot, menjünk, igyunk egy pálinkát, khmmm, az egészségemre. Hátraaa arc! Jobb, jobb, jobb…
– Miért jó nekik ez a féllábon ugrálás, ha megvan nekik mind a kettő?
– Fogalmam sincs…. de ha már itt tartunk, mik ezek a végtagok meg testrészek szerte-széjjel a szakadék mélyén?
– Nálunk megvan mindenki?
– Meg.
– És hogy láttad? Náluk is?
– Ha jól láttam náluk is.
– Akkor meg nem mindegy?
