A szexi villantás karmája mint a magyar kultúra géniusza
Mondhatni, identitásképzője. Erre a következtetésre kellett jutnunk a magyar kultúra napjának fényében és apropóján tűnődve, midőn szemezgettünk az elmúlt pár nap legolvasottabb hazai híreiből. Vélemény.
A jeles alkalomból hallhattuk az emelkedett, legfőbb iránymutatást: amikor olvassuk a Himnuszt, az a rejtélyes valami rajzolódik ki, „amit magyar géniusznak nevezhetünk”. És: „Legnagyobb küzdelmünket mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, és úgy élhessünk, ahogy akarunk.”
Nos, vagyunk, akik vagyunk, élünk, ahogy élünk, minden jel szerint a többség így is akar, különben máshogy élnénk, tekintve, hogy se török, se labanc, se muszka nem ül a nyakunkon per definitionem.
Annak megítélésében meglehetős eltérést tapasztalhatunk, hogy milyen minőségű is ez az ungarische wirtschaft, de, ugye, a viszonyítási pontok kijelölésében nem kell a szomszédba mennünk egy kis rafinériáért, így aztán mindig be lehet dobni a köztudatba egy „igen, de ott meg…” kezdetű mondatot, rádiós hírt vagy tévés tudósítást, hogy a totális idiotizmusba ájult hivatalos valóságértelmezés mélységeibe most bele se menjünk.
Nyilván ezer mutatója és aspektusa lehet és van annak, hogy közállapotaink, cuzammen a nagy magyar dagonya minőségét meghatározzuk. Ezek egyike, hogy mit olvasunk a digitális sajtóban, mi érdekel minket néplélekileg (esetleg néplelkileg?), milyen tájékozódási pontokat választunk. Íme, az elmúlt néhány nap legolvasottabb tartalmaiból néhány:
- Liptai Klaudia monokiniben villantott
- a madárszimbólumod izgalmas dolgot árul el rólad
- rejtélyes zselégolyók hullottak az égből, és betegítették meg az embereket
- Opitz Barbi szoknyája túlságosan felcsúszott
- derítsd ki, mit árul el előző életeidről és mostani sorsfeladatodról a születési dátumod
- pikáns fotót posztolt Rogán Cecília
„Mit is mondjak, élünk, és fúj a szél…” – énekelte a drága Cseh Tamás, aki épp’ a jeles napon lett volna 80, és nehéz szívvel gondolok arra, mit dalolna most, amikor ugyan még „nem gyilkolt meg hát minket ez a tél”, de kilátásban sincs, hogy megérjük „az új tavaszot”.
Még szerencse, hogy a brüsszeli bürokraták, bármennyire is akarnak, nem tudnak liberális világpolgárrá kalapálni minket. Mivé fajulna akkor a szexi villantásra fókuszáló magyar kultúra géniusza?