Szociális tűzifa: jut, de nem marad
Évek óta ugyanakkora összeget különít el az állam a szociális tűzifa pályázati keretére, miközben az árak és az igények folyamatosan emelkednek.
Az ország legszegényebb területein, köztük Dél-Somogyban is sokan úgy várják a telet, hogy egyáltalán nincs tűzifájuk, kiépített gázhálózat híján pedig a fatüzelést semmilyen más módon nem tudják kiváltani. Ráadásul a szilárd tüzelőanyagot használó háztartások már az elejétől fogva kimaradtak a rezsicsökkentésből.
A téli hónapokban némi segítséget nyújthat a szociális tűzifa pályázat, amire az 5 ezer lakos alatti települések pályázhatnak a Belügyminisztériumnál. Ám már évek óta országosan 5 milliárd forintos keretet biztosít az állam a pályázatra, ami a megnövekedett igények és a megemelkedett árak miatt pusztán arra elég, hogy egy, maximum két köbméter tűzifához jussanak az igénylők. Arról nem is beszélve, hogy ezt a tűzifát valahogy az igénylő házához kell szállítani, aminek a költségét az önkormányzat kénytelen kifizetni, ez pedig a jelenlegi üzemanyagárak mellett jelentős terhet jelent.
A megkérdezett Nagyatád környéki önkormányzatok évek óta élnek ezzel a pályázati a lehetőséggel, bár elmondásuk szerint az igényelt mennyiségnél valamivel kevesebbet kapnak. Kisbajomban például az önkormányzat a saját költségén pótolja ki ezt a deficitet, hogy az évről-évre növekvő igényt ki tudja elégíteni.
– A tavalyi mennyiséget 12 köbméterrel kellett kiegészítenünk, hogy minden igénylő legalább másfél köbmétert kaphasson. Ebben az évben 178 köbméterre pályáztunk, mert arra számítunk, hogy többen igényelnek idén szociális tűzifát – mondta el Szelidné Gerencsér Angyalka, Kisbajom polgármestere. – Az önkormányzat költségén kell a rászorulóhoz szállítani a tűzifát, tehát az előző évben csaknem 2 millió forintot kellett hozzátennie a településnek ahhoz, hogy eljusson a tűzifa a családokhoz.
Egy erdőgazdálkodásra rálátó szakértő szerint, aki nem, vagy csak kevés tűzifához jut, az az erdőben próbálja összeszedni a tüzelőt.
– Azzal nincs baj, ha valaki összegyűjti a letört ágakat, a kidőlt fát és ténylegesen a saját vagy a családja melegedését biztosítja ezzel, a gond inkább azzal van, amikor az egészséges, talpon álló fáknak esnek neki, kárt tesznek bennük. Jellemző az is, hogy a már szabályosan kitermelt fát egész egyszerűen ellopják és eladják. Az is előfordult, hogy az erdő köré húzott kerítés oszlopait vitték el.
A szakértő szerint azzal is számolni kell, hogy az energiaválság és az áremelkedések miatt még jobban megszaparodnak az erdőben a lopások.
Akad olyan halmozottan hátrányos település, ahol alternatívák híján mindenki fával fűt.
– Nálunk az egész falu igényelt tavaly is, és idén is így lesz. Két köbmétert kapott minden háztartás az előző pályázat keretein belül. Gáz nincs a faluban, csak fával lehet fűteni – mondta el Orsós Imre, Rinyabesenyő polgármestere.
Abban minden megkérdezett egyetértett, hogy a program segítség a hátrányos helyzetű családoknak. Azonban a kapott fa mennyisége közel sem elegendő egy egész fűtési szezonra. Jó esetben egy hónapig lehet vele fűteni, de ez függ az épület nagyságától, szigeteltségétől és a fűtőberendezéstől is. Egyes vélemények szerint nem lenne ördögtől való az erre elkülönített keret akár megnégyszerezése sem.
(A nyitókép illusztráció.)
