Nyílik a dél-somogyi határ, mit hozhat ez?

Mint ismert, január 1-től megszűnik a magyar-horvát határátkelőhelyeken az ellenőrzés. Így a barcsi és a berzencei közúti, valamint a gyékényesi vasúti határátkelőn is. Megkérdeztük, milyen hozadékai lehetnek ennek.

Miután az EU belügyminiszterei egy hete jóváhagyták Horvátország schengeni csatlakozását, január 1-jétől megszűnik  Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon.

Dél-Somogyot érintően a barcsi és a berzencei közúti, valamint a gyékényesi vasúti határátkelő. 

Évtizedeken át éppen az okozta Dél-Somogy hátrányát, hogy az ország perifériáján, elzárt szegletében helyezkedett el, kimaradt a gazdasági pezsgésből, a határmenti elhelyezkedése nem előnyére, hanem hátrányára vált. A 90-es évek délszláv háborúja konzerválta hátrányos helyzetét, amit tovább rontott, hogy a megközelíthetősége cseppet sem javult, szinte máig kimaradt a közlekedési fejlesztésekből is. 

Egykor a Dráva nem elválasztott, hanem összekötött

– idézte a régmúltat egy barcsi férfi, mondván, ezt kellene végre újjáteremteni. 

– Már a sétahajó sincs meg, érthetetlen, pedig ha van a környéknek bármiféle potenciálja, akkor az a víziturizmus. Hát, ezen bőven lenne mit fejleszteni – összegezte véleményét. 

Többen abban látnák a kiutat, ha nemzeti, kétoldalú (vagyis közös horvát-magyar) és uniós projektek segítségével lehetne fejleszteni a határ mindkét oldalán az együttműködést, a kereskedelmet és az ökoturizmust.

Egyébként az átlagemberek először is nyugtázták, hogy egy gonddal kevesebb, nem kell tovább foglalkozni az útlevelekkel. 

– Könnyebb lesz átjárni vásárolni. Mostanában például zöldséget, gyümölcsöt, tojást, húst, primőr termékeket hozunk, meg pl. öblítőt – sorolta egy kétgyermekes családanya. – Ők meg főleg olajért, cukorért, üdítőért jönnek, tartós tejért, egyáltalán az ársapkás termékekért, csak azok olcsóbbak nálunk, mint a a horvátoknál.

Amíg ársapkás volt nálunk az üzemanyag, nem volt opció a határ túloldalán tankolni. Most már más a helyzet,

a horvátoknál olcsóbb az üzemanyag. A benzin literje kb. 562 forint (10,6 kuna), a dízelé pedig 614 forint (11,59 kuna).

Egy ötvenes férfi azt említette, hogy számára lényeges kérdés, mit jelent a határellenőrzés megszűnése a hajózás szempontjából, ugyanis jó néhány társával együtt egyedi engedélyük van motorcsónakkal közlekedni a Dráván.

– Azt viszont egyelőre senki nem tudta megmondani, hogy jövőre kiköthetünk-e a túloldalon, eddig, ugye, ez tilos volt, csak veszély esetén lehetett. Úgy hallottam, hogy továbbra is csak ott kelhetek át a határon, ahol eddig is, csak most már ellenőrzés nélkül. Állítólag a zöldhatáron sem lehet majd jönni-menni, akkor se, ha elbontják a kerítéseket.

Márpedig azokat valószínűleg előbb-utóbb el kell bontani. Az viszont biztos, hogy megszűnik az útlevelek, személyi igazolványok, jogosítványok és a gépkocsik műszaki papírjainak az ellenőrzése a határátkelőkön. Ennek annyi hozadéka lesz a kereskedők számára, hogy remélhetőleg nem kell várakozni a határon, ahol forgalmasabb időszakokban sorok álltak, turistaszezonban vagy éppen a kamionok migránskereső ellenőrzése miatt. Horvátországból eddig is vámmentesen lehetett behozni az árucikkeket.

– A magyarok főleg friss zöldségekért, gyümölcsökért járnak ki a verőcei piacra, az üzletekbe meg a jobb minőségű élelmiszerekért. Ők pedig például italokat, sört, üdítőt, kólát vesznek nálunk, az itt olcsóbb – sorolta egy kereskedelemmel foglalkozó fárfi Barcson. – Én a horvát pelletet, mészkövet szállítom be, főként ezzel foglalkozom. Van, aki például bútorfát hoz be, és itt gyárt raklapot. 

Persze, a turistaforgalom nagy, bár elsősorban nem a barcsi átkelőhelyen keresztül utaznak a magyarok a tengerpartra. A horvátok jóval kevesebben, de azért át-átruccannak Barcsra, Nagyatádra vagy Csokonyavisontára strandolni, a Balatonra kevesebben, túl drága nekik.

A schengeni nyitás önmagában nem fog áttörést hozni a gazdasági kapcsolatokban

– foglalta össze a várható fejleményeket dr. Gulyás Árpád, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános és kereskedelmi alelnöke, a Csurgó-Coop Zrt. vezérigazgatója. – Eddig a határon átnyúló pályázati rendszerek részeként részt vettünk kapcsolatépítésben a szomszédos megyei kamarákkal. Ám a formális együttműködés önmagában csak alapot adott, sajnos, a vállalkozások közötti kooperáció nem hozott nagy élénkülést a gazdasági kapcsolatokban. Persze, azért történt pl. turisztikai és ökoturisztikai együttműködés, legutóbb a Gastrotop pályázaton dolgoztunk közösen a kaposvári egyetemmel és verőcei főiskolával. Kis léptékekben van némi előremozdulás, nagy ipari vagy agrár kapcsolódások nem jellemezték az együttműködést.

Ráadásul januártól bevezetik az eurót Horvátországban, tehát magyar vállalkozásoknak onnan vásárolni igencsak előnytelen lesz, az elszámolási rendszerben nem jön ki jól. Ha mi is csatlakoznánk az euróövezethez, az talán könnyítene a kölcsönös gazdasági kapcsolatokon, tette hozzá a kamarai alelnök.

Viszonylag nagy határátkelő a barcsi, információink szerint mintegy 45-en dolgoznak ott, az ő sorsuk kérdéses.

Egyikük azt mondta, ha az itteni kapitányság vagy az őrsök nem veszik át őket, nem tudni, mi lesz velük.

– Akinek családja van, gyerekei, mint nekem, az nem fog, mondjuk Szeged mellé költözni, hiába ajánlanak fel ott hasonló munkát, inkább leszerelünk – jelentette ki.

Hivatalosan annyit árult el a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, hogy a határőrizetben részt vevő rendőrök munkaerejét más határszakaszok védelmében vagy az ország biztonságának megőrzésében lehet hasznosítani. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy mi lesz azzal a 120 kilométernyi, 4 méter magas drótkerítésből álló határzárral, amit a magyar kormány még 2015-ben telepített oda.

Schengen jelenleg 26 országot foglal magában, köztük 22 EU-tagállamot és négy nem uniós országot (Norvégiát, Izlandot, Svájcot és Liechtensteint), vagyis mintegy 420 millió lakost.