Hamarosan ránk tör a parlagfű szezon
Egyetlen szál virágzó parlagfűért is komoly bírságot kaphat a telek tulajdonosa, számos pollenforrást jelentő területre azonban nem ér el a hatóság keze.
A legjobb esetben is több tízezres bírságot kaphat, akinek a birtokán virágzó vagy virágbimbós parlagfüvet találnak. Ez az invazív növény Észak-Amerikából érkezett, Magyarországon először az 1920-as években jelent meg Somogyban. A sokak életét megkeserítő gyomnövénynek kedvez az alacsony pH-értékű homokos talaj, így megyénkben ideális környezetre találtak a mintegy száz éve idekerült magok.
A növény közelgő szezonjáról és az ellene való védekezésről kérdeztük Tóth István növényvédelmi szakmérnököt.
– A jelentősebb, akciószerű védekezés az ezredforduló után kezdődött. A parlagfű ekkor még foltokban jelent meg, az irtás hatására azonban stratégiát váltott: mostanra mikroparcellákban, gyomtársulásokban, vegyesen a többi növénnyel találjuk meg szerte az országban. A parlagfű teljes mértékben alkalmazkodott az itthoni kontinentális klímához, végleg kiirtani lehetetlen – mondta Tóth István.
A gyomnövény nem igényel sokat a környezetétől: víz és napsütés mellett szinte bárhol megnő, a szárazságot is jól viseli.
– Miközben a haszonnövények megsínylették az aszályt, a parlagfű jól viselte – tette hozzá a szakember.
Egyetlen szál parlagfű is több tízezer magot hoz, virágzása során milliárdnyi pollent enged szabadjára. A növény elleni küzdelmet nehezíti, hogy a magok nem egyszerre kelnek ki: akár tíz évet is képes várni egy mag, mielőtt kihajtana. Az egész megye fertőzött, így még ha képesek is lennénk minden szálat egyszerre gyökerestől kihúzni, az utánpótlásuk már készen áll.
Különösen problémás, hogy a mikroparcellákban és a szálanként megjelenő parlagfüvet nehéz észlelni, így sok terület a hatóság látóterén kívül marad vagy egyéb okból nem kerül megtisztításra. Gyakran iyenek például az erdei utak, a fiatal csemetekertek, a tarvágott területek és a vadföldek, továbbá számos olyan külterületi helyszín, ahol a gyom zavartalanul növekedhet.
A milliárdnyi pollenből száz is elég egy köbméternyi levegőben ahhoz, hogy komoly tüneteket okozzon az arra érzékenyeknél. A parlagfű által okozott szénanátha jellegzetes tünetei az orrfolyás, az orrdugulás, az orr- és szemviszketés, a szemkönnyezés, a tüsszögés, a torok- és / vagy bőrviszketés. A kritikus hónap jellemzően az augusztus és a szeptember: ilyenkor alig van olyan nap, amikor a pollenkoncentráció 200-300 részecske alá csökken légköbméterenként. Az érintetteknek az erre készült gyógyszerek jelenthetnek könnyebbséget, a parlagfű irtása azonban így is fontos.
– Nem mindegy, hogy a kerítésem túloldalán már ott nő a parlagfű vagy pedig a város melletti erdőben virágzik ki. Emiatt fontos, hogy az olyan intézményeknél, ahol gyermekek és egyéb okból érzékeny emberek vannak, fokozottan figyeljünk a mentesítésre – mondta Tóth István.
A növényvédelmi szakember szerint fontos az egyéni felelősségvállalás, és nem csak a legalább több tízezres bírságok miatt: ha teljesen nem is szabadulhatunk meg a parlagfűtől, az allergiások életét könnyíthetjük meg ezekben a hónapokban az odafigyelő gyomtalanítással.
(A nyitókép illusztráció.)
