Gourmand-ok és mindenevők a somogyi erdőkben

Egyes állatok téli álomra vonulnak, mások az összegyűjtött tartalékaikban bíznak, de számos fajnak emberi segítségre is szüksége van, hogy átvészelje a fagyos-havas hónapokat. Ilyenkor felértékelődik a vadászok munkája.

Már ősszel elkezdődik, de igazán csak a havas téli hónapokban válik intenzívvé a vad etetése a hazai erdőkben. Elsősorban a nagyvad fajoknak, azaz az őzeknek, szarvasoknak és vaddisznóknak helyeznek ki eleséget ilyenkor a szakemberek, de szinte minden olyan faj igényli a segítséget, amelyik nem vonult téli álomra.

A somogyi állami erdőket kezelő SEFAG Zrt. szakemberei szerint a vadállomány lényegesen gyengébb fizikai állapotban lenne tavasszal és nagyon sok egyed el is pusztulna, ha a vadászok nem gondoskodnának róluk. A szarvasfélék például azért vannak veszélyben, mert az őszi párzási időszak felemészti az energiáikat, emiatt kevés tartalékuk marad télre. Az etetéssel megelőzhető az is, hogy az éhes vad a mezőgazdasági területekre húzódva kárt tegyen a termésben.

A somogyi erdőkben szemes és szálas takarmánnyal (főként kukoricával, búzával és szénával) egyaránt etetnek, a SEFAG vadászterületein évi 1000-1500 tonna közötti mennyiség fogy el, időjárástól függően. Ha hosszúra nyúlik a hóval borított időszak, akkor több eleségre van szükség.

Nem mindegy, hogyan etetjük az egyes fajokat. Kondíciójuk és egészségük megőrzése érdekében valamennyi vadfaj jó minőségű takarmányt kap, de a vadászok szerint például az őzek és a szarvasfélék kifejezetten ínyencek. Válogatósak és csak a kényelmesen hozzáférhető, fedett etetőket kedvelik igazán. A vaddisznók már kevésbé igényesek a tálalásra: jó étvággyal elfogyasztják a földre szórt eleséget is. A szomszéd fűje viszont számukra is zöldebb: ha elérik, előszeretettel dézsmálják meg az őzek és szarvasok etetőit. Az apróvad, például a fácánok és a nyulak főleg szemes takarmányt kapnak: a vadászok ezt is igyekeznek úgy kihelyezni, hogy a vaddisznók ne találják meg és egyék fel előlük könnyen.

Az erdőjáróktól és kirándulóktól azt kérik a vadászok, hogy lehetőség szerint kerüljék el a vadetetők környékét, hogy ne zavarják meg az állatok táplálkozását. Azt is javasolják, hogy önállóan senki se etesse a vadat, mert a nem megfelelő vagy rossz helyre kihelyezett eleséggel többet árthatnak, mint használnak az állatoknak.