Elkeserítően gyengén teljesített a Dél-Dunántúl 2010 óta

Megdöbbentő a különbség itthon az egyes régiók között. A Somogyot is magában foglaló Dél-Dunántúl még jobban leszakadt, kevés uniós forrást kapott, és utolsó a foglalkoztatottságot tekintve.

Már 2010-ben is az EU 20 legszegényebb régiója között volt a Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogy és Tolna megye (A Dél- és Észak-Alfölddel, valamint Észak-Magyarországgal együtt). A kedvező gazdasági környezet ellenére 2019-ben is ott maradt, míg a Dél-Alföldnek sikerült kiemelkednie onnan – elemezte az Eurostat adatait a hvg360.

Ez utóbbi térség az uniós átlaghoz képest 9%-ot bővült (44-ről 53%-ra), Észak-Magyarország (39-ről 49-re) és Közép-Dunántúl (57-ről 67-re) pedig 10-10%-ot az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerő-paritáson számolva, vagyis az adott ország árszínvonalával korrigáltan). Hozzájuk képest a Dél-Dunántúl növekedése sokkal kisebb volt: az EU-átlag 45 százalékáról 50-re nőtt. Vagyis a Somogyot is magában foglaló régió számára kimondottan gyengére sikerült az elmúlt évtized (is).

A budapesti GDP harmadát sem éri el a dél-dunántúli egy főre vetítve

A Dél-Dunántúl a középső (67%) és a nyugati részhez (71%) képest nem tudta csökkenteni a különbséget, sőt, még inkább lemaradt, Budapesthez viszonyítva pedig óriásira nőtt a szakadék: Budapest egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 151%-a, vagyis több mint a háromszorosa a dél-dunántúlinak.

Pedig az EU-s támogatásoknak a kiemelt célja az, hogy a szegényebb régiókat támogassa. A 2014 és 2020 közötti EU-s költségvetési ciklus adatairól a Portfolio készített egy nagy összegzést: a négy fejletlen régióból három 1100-1447 milliárd forint között kapott. Ám a Dél-Dunántúl mindössze 838 milliárdot. Ez jelentős elmaradást mutat a többi régióhoz képest, és masszív dél-dunántúli forráshiányra is utalhat amellett, hogy a gazdasági aktivitás is gyengébb azon a környéken.

„Mindenesetre félő, hogy a Dél-Dunántúl relatív lemaradása a többiektől, főként Közép- és Nyugat-Dunántúltól akár még fokozódhat is a következő időszakban kormányzati ellensúlyozó lépések nélkül.”

55 ezer forinttal elmaradnak a somogyi fizetések az országos átlagtól

A GDP mellett tanulságos megnézni azt is, miként változtak a fizetések. A legnagyobb növekedést Győr-Moson-Sopron megyében láttuk, ott 2010-ben 131 ezer forint volt a teljes állásban dolgozók nettó átlagfizetése, 2021 első félévében pedig 303 ezer. A 285 ezer forintos országos átlagtól jócskán lemarad a dél-dunántúli 241 ezres, Somogyé pedig a 230-at sem éri el, ami a megyék között a hatodik legalacsonyabb.

A Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság

Ugyancsak lesújtó a kép, ha azt vizsgáljuk, mennyien dolgoztak egy-egy térségben. A Dél-Dunántúlon ugyan 47,6%-ról 56,2%-ra nőtt a foglalkoztatottság aránya „papíron”, ám ez is csak az utolsó helyre elég. Még döbbenetesebb, hogy a 2010-ben még mögöttünk álló Észak-Magyarország (57,6%) és Észak-Alföld (58,6%) is megelőzött minket ebben a mutatóban.

Lesújtóak az egészségügyi adatok is

Az egészségügyi adatokra tekintve pedig igazán elkeserítő a helyzet. Itt a legutóbbi összesítés még csak 2017-es, de azt mutatja, hogy a 100 ezer főre jutó rákos halálesetek száma az egész EU-ban a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb.

Ne feledjük azt sem, hogy a koronavírus-járvány eltérő mértékben sújtotta nemcsak Európát, de még Magyarországot is: Somogyban lett a 6. legmagasabb az 1 millió főre vetített többlethalálozás, a megyénkben mintegy 3800-zal többen hunytak el a pandémia alatt, mint az azt megelőző időszakban.