A gyerekek negyedét, a dolgozók tizedét veszélyezteti a szegénység Magyaroszágon
A gyerekek csaknem negyedét veszélyezteti a szegénység Magyaroszágon, de a dolgozó magyarok tizede hasonló gondokkal küzd. A Dél-Dunántúl az egyik legrosszabb helyzetben lévő régió.
Kiadta a statisztikai hivatal a Háztartások életszínvonala, 2022 című kiadványát, ami egy részletes, a lakosság anyagi helyzetét bemutató kiadvány. Hátránya, hogy novemberben jelenik az előző évre vonatkozó statisztika, azaz a 2022-es adatok csak most lettek hozzáférhetők. Mindenesetre így is tartalmaz beszédes adatsorokat.
Például kiderül, hogy az ország legszegényebb ötöde mindössze nettó 77 ezer forintból kénytelen élni, míg a leggazdagabb ötöde csaknem ötször ennyiből, 358 forintból. Megtudható a kiadványból az is, hogy arányaiban azok költik a legtöbbet ételre és lakásfenntartásra, akiknek a legkevesebb a pénzük: a legszegényebbek jövedelmének több mint a fele a fenti két tételre megy el minden hónapban.
A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázta az előző évben 1 millió 800 ezer embert érintett az országban, azaz gyakorlatilag az emberek ötöde nem, vagy szűkösen tud megélni. Ebben a mutatóban két igazán mellbevágó adatsorral lehet találkozni: a magyar gyerekek negyedét fenyegeti a szegénység, de az is beszédes, hogy a dolgozó magyarok tizedét szintén.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekinti azokat, akik az alábbi három dimenzió közül legalább egyben érintettek:
- Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60%-át)
- Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek)
- Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20%-át töltötték munkával)
A gyermekes családok ötödénél ugyanez a helyzet, csaknem ötödüket a szegénység veszélyezteti, míg 2021-ben 16,4 százalékuk volt kitett ennek a veszélynek.
Régiók szerint a szegénység kockázata az országban a Dél-Dunántúlt érinti a második legerősebben. Az itt élő, egyre fogyatkozó népesség több mint 27 százaléka veszélybe került, míg a Dunántúl két másik régiójában ez a szám csak 11,8 és 10,9 százalék.
További adatok is kiolvashatók a kiadványból, például az, hogy 2022-ben majdnem kétszeresére nőtt azoknak a száma, akiknél a lakás nincs megfelelően fűtve, 4 és fél százalékról 8 százalékra, de az emberek több mint tizede nem engedheti meg magának, hogy az elhasznált ruhák helyett újat vegyen magának. A magyarok majdnem felének az is álom marad, hogy egy évben egy hétre elmenjen nyaralni, harmada pedig semmilyen váratlan kiadást nem tud fedezni a jövedelméből.
Mindezek ellenére nőtt azoknak a száma, akik elégedettek az élettel és az anyagi helyzetükkel: az élettel való elégedettség átlagértéke 6,9 pontról 7,2 pontra nőtt, a háztartás anyagi helyzetével való elégedettség pedig 5,9 pontról 6,1 pontra.
(Képek: Háztartások életszínvonala, 2022 kiadvány, nyitókép: depositphotos.com)
