Megugrott az internetes csalások száma Somogyban

Egyetlen év alatt, 2022-ben megduplázódott az „információs rendszer útján elkövetett” csalások száma. Program letöltésével, online vásárlással, üzleti levéllel, társkeresőkön és közösségi oldalakon esünk csapdába.

Egyre bővül az internetes vásárlások, ügyintézések és kapcsolattartások köre, az ebben rejlő lehetőségeket pedig a bűnözők is felismerték, és mindinkább kihasználják.

Tavaly mintegy 120 esetben tettek feljelentést a rendőrségen emiatt a somogyi károsultak.

A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Kaposvári Törvényszék segítségével gyűjtöttük össze az elharapódzó internetes csalások főbb típusait, az árulkodó, legalábbis gyanúra okot adó és óvatosságra intő jeleket, ill. azt, hogyan előzhetjük meg, hogy áldozattá váljunk.

A leggyakoribb internetes csalások módszerei

A pénzintézetek nevében telefonhívással vagy távoli elérhetőséget biztosító program letöltésével elkövetett csalások

A csalók a pénzintézet nevében telefonon felhívják áldozatukat, hogy a bankszámlájáról „valaki” nagyobb összegben szeretett volna vásárolni vagy utalni, mely tranzakciót a bank biztonsági okokból megakadályozott.

A bankszámla biztonságba helyezése érdekében egy távoli elérést biztosító program (Anydesk, Timeviewer) letöltését javasolják a számítógépre vagy okostelefonra, melynek segítségével aztán az áldozat banki adatait megszerzik, és a számlán lévő összeget egy vagy több másik belföldi, illetve külföldi számlára utalják.

Rámenősebb, erőszakosabb csalók akár a távoli elérést biztosító program letöltetése nélkül is képesek meggyőzni áldozataikat, hogy a számlán lévő összeget egy másik, biztonságosnak mondott számlára utalják, ahonnan a jól csengő ígéreteikkel szemben a pénz magától már sosem érkezik vissza a sértett számlájára.

Több esetben előfordult, hogy az áldozat nem is annál a banknál vezette a számláját, amelynek nevében felhívták. Ezzel szembesülve a csalók csak annyit mondtak, „kapcsolom a bankjának ügyintézőjét”. Ez mindenképp gyanút kell, hogy ébresszen bennünk!

A fentieken túl találkozhatunk a pénzintézet netbanki felületéhez megtévesztően hasonló oldalakkal, amiken keresztül bejelentkezve máris a csalók kezére juttattjuk banki azonosító adatainkat, így később akár a tudtunk nélkül is átutalhatják a számlánkon lévő pénzünket.

A csalók távoli elérést biztosító programok telepítését kérhetik kriptovaluták, például bitcoin vásárlásához, mely szintén a már korábban ismertetett veszélyekkel járhat.

Találkozhatunk olyan esetekkel is, ahol az apróhirdetési oldalakon az általunk eladásra kínált termékek megvásárlására hivatkozva keresnek fel bennünket. Ilyenkor jellemző, hogy a beszélgetés során valamelyik ismert csomagszállító vállalkozás meghamisított adatlapját tartalmazó linket küldenek nekünk. Ha ezen keresztül megadjuk bankkártya vagy banki azonosító adatainkat, azzal szintén komoly kockázatot vállalunk.

Online vásárlással kapcsolatos csalások módszerei

Az internetes csalások legjellemzőbb elkövetési módja, hogy nem létező árut próbálnak a vevőnek eladni, majd eltűnnek a kapott, interneten átutalt előleggel, vagy akár a teljes összeggel együtt. Előfordulhat az is, hogy a vásárló nem a megrendelt árut, vagy korántsem olyan minőségű árut kap, mint amit szeretett volna.

Romantikus csalás

Az internetes társkeresőknek, randioldalaknak, appoknak és általában a közösségi oldalaknak köszönhetően a lehetőségek szélesre nyíltak a társat keresők előtt. A bűnözők is felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. A csalók jellemzően az online párkereső oldalakon nézik ki célpontjaikat, de néha a közösségi oldalakon vagy e-mailben veszik fel a kapcsolatot.

Üzleti levél típusú csalás

Vezetői vagy üzleti e-mail címmel elkövetett csalás az, ha egy cég pénzügyi ügyintézőjét valamilyen trükk alkalmazásával hamis számla kifizetésére vagy a cég számlájáról történő pénzátutalásra veszik rá.

• A csalók a cég magasszintű vezetőjeként telefonon felhívják az alkalmazottat, vagy e-mailt küldenek neki.
• Gyakran használják a ‘Titoktartás’, ‘A cég bízik Önben!’, ‘Jelenleg nem vagyok elérhető’ kifejezéseket.
• Azt mondják, hogy a részletes instrukciókat később tudatják vele, vagy egy harmadik személy küldi e-mailen.
• A kapott instrukcióknak megfelelően az ügyintéző a pénzt a csalók által kezelt bankszámlára utalja.

Ez az oka, hogy szándékosan hibásak a csaló levelek

Gyakran tapasztaljuk, hogy hibás nyelvezettel megírt, helyesírási hibáktól hemzsegők ezek az átverést célzó levelek. A Microsoft egyik tanulmánya ennek az okára is rámutat. Aki ugyanis úgy olvassa el a leveleket, hogy nem tűnik fel számára a csapnivaló nyelvhelyesség, azt minden bizonnyal könnyebben át tudják ejteni a csalók. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik, hogy a csalók nem szeretnének olyanokkal „vesződni”, akik az átverés folyamán nagyobb eséllyel szúrják ki, hogy őket esetleg be akarják csapni.

Összefoglalva: a csalók „ideális” áldozatai maguk jutnak el odáig, hogy hajlandók egy számukra ismeretlen felületen például a bankkártyájuk adatait megadni.

Csak a tájékozottság segít

A rendőrség szerint az ügyek alapján elmondható, hogy a sértettek megoszlása heterogén, nem köthető korhoz, nemhez, társadalmi csoporthoz. Az egyetlen tényező a sértetté válás során, hogy mennyire körültekintő, óvatos, mennyire jól tájékozott az adott személy.

Az eredményes felderítést hátráltató tényezők közé sorolható a sértetti magatartás (nem kellő óvatosság, körültekintés, figyelmetlenség), az elkövetői oldalról pedig a fejlett informatikai háttér és számítástechnikai eszköztár használata.

A Kaposvári Törvényszék arra hívta fel a figyelmet az Atádhírnek küldött válaszában, hogy ezeket az eseteket szinte minden esetben magánszemélyek által feladott, illetve közzétett hirdetésekkel követték el.

Az általában intő jel, ha egy magánszemély nagy mennyiségű műszaki cikket, köztük például számos nagy értékű mobiltelefont, laptopot, játékkonzolt árul, hiszen viszonylag kicsi az esélye annak, hogy mindezekkel valaki ténylegesen rendelkezzen. Óvatosságra kell intsen azon feltétel az ilyen jellegű hirdetéseknél, hogy a megrendelni kívánt dolgokért már előre fizetni kell, ezzel kapcsolatban az eladó feltétele az, hogy a terméket a fizetés beérkezését követően küldi csak meg a vásárló részére. Gyanús lehet továbbá az is, ha nagy kedvezménnyel, az új ár töredékéért, esetleg annak 10 vagy 30 százalékáért árulják a terméket, hiszen – még az általánosan ismert leértékelések, akciók figyelembevételével is – kétséges, hogy annyira alacsony áron érdemes lehet-e bármit eladni.

A rendőrség arra figyelmeztet:

A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint futni a pénzünk után!

Hogyan előzheti meg, hogy áldozattá váljon?

• Legyen nagyon óvatos, hogy mennyi személyes információt oszt meg magáról a közösségi médiában és a párkereső oldalakon!
• Mindig gondoljon a lehetséges veszélyekre! A csalók a legismertebb online oldalakat használják.
• Ne kapkodja el a dolgokat, tegyen fel Ön is kérdéseket! Keressen rá az illető fotójára és profiljára, hogy szerepel-e más oldalakon is!
• Figyeljen a helyesírási és nyelvtani hibákra, a következetlenségekre és a kifogásokra, például, hogy a csalók kamerája nem működik!
• Ne osszon meg kompromittáló dolgokat magáról, amivel később megzsarolhatják!
• Mielőtt személyesen találkozik valakivel, mondja el a családjának és a barátainak, hová megy! 
• Legyen óvatos, ha pénzt kérnek Öntől! Soha ne küldjön pénzt, ne adja meg bankkártya vagy online banki adatait, és ne küldjön másolatot okmányairól!
• Mindig kérjen pénzügyi tanácsot, mielőtt pénzt ad át valakinek vagy befektet!
• Ne fogadjon kéretlen telefonhívásokat, amelyek befektetési lehetőségeket ajánlanak!
• Legyen gyanús, ha biztonságos befektetési lehetőségeket ajánlanak, és nagy profitot garantálnak!
• Figyeljen a későbbi csaló üzenetekre! Ha egyszer már bedőlt egy csaló üzenetnek, a csalók újra megkereshetik, vagy más bűnözőknek adják el adatait!
• Csak megbízható, leellenőrizhető befektetési szolgáltatót válasszon, olyat semmi esetre sem, amelyik ajánlata kéretlenül e-mailben vagy közösségi oldalon keresztül érkezett, vagy amelyiket online ismerőse ajánl.
• Közösségi oldalon, e-mailben kapott vagy felugró ablakban megjelenő nyereményjátékkal kapcsolatban mindig legyen gyanakvó.
• Mindig ellenőrizze, a nyereményt biztostó cég honlapján vagy közösségi profilján, hogy valóban van-e ilyen nyereményjáték!
• A játékot szervezők a nyeremény átvételéhez szükséges adatokon kívül más adatokat, így különösen bankkártya, netbank belépési adatokat vagy pénz átutalását nem kérik.
• Személyes adatait csak a valódi, leellenőrzött játékokhoz kapcsolódóan, és csak a valódi szervező online felületén adja meg!
• Ellenőrizze a játékhoz kapcsolódó adatkezelési szabályzatot, vagyis, hogy mire használhatják fel az adatait, kinek adhatják át. A nyereményjátékok egy része az adatgyűjtést szolgálja, mivel az személyes és a kapcsolattartási adatok, mint az e-mail cím és telefonszám, jól értékesíthetők. Legyen tisztában ezzel, mielőtt megadja azokat!