Ferenc pápa reményt sürgetett a háborúk, szenvedés, szegénység uralta világban

Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért Ferenc pápa karácsonyi üzenetében, amelyet szokás szerint a római Szent Péter-bazilika erkélyén mondott el több ezer hívő előtt az ünnep első napján, és amelynek végén áldását adta a városra és a világra – közölte az MTI. Egy nappal korábban reményt sürgetett minden ember életében a háborúk, szenvedés, szegénység uralta világban Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott ünnepi misén mondott beszédében szenteste, amely a jubileumi szentév első eseménye volt.

„Hallgassanak el a fegyverek a mártírrá vált Ukrajnában, és (a feleknek) legyen bátorságuk elkezdeni a tárgyalásokat és a találkozókat, hogy aztán igazságos és tartós béke születhessen!” – kérte a katolikus egyházfő.

Ferenc pápa elítélte a „rettenetes humanitárius helyzetet” a Gázai övezetben, és ismét azt kérte, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet engedje szabadon izraeli túszait.

Az egyházfő felszólította azokat, akik tehetnek azért, hogy a háború sújtotta Szudán több millió éhező lakosa kaphassa meg a nekik szánt humanitárius segélyt, és hogy az afrikai országban is kezdődjenek tárgyalások a a tűzszünetről.

Ferenc pápa olasz nyelvű karácsonyi üzenetét ülve olvasta fel a Szent Péter-bazilika központi lodzsáján. Felidézte, hogy előző nap, szenteste a bazilika kapujának kitárásával elindította a jubileumi szent évet.

„Ne féljetek! A kapu kitárult! Nem kell kopogtatni rajta. Lépjetek be!„

– hangoztatta, arra szólítva fel minden embert, népet és nemzetet, hogy legyen bátorsága belépni a kapun, a remény zarándokává válni, és elhallgattatni a fegyvereket.

Ferenc pápa beszédében számba vette a konfliktusok dúlta térségeket: a palesztin területeket, Izraelt, Libanont és Szíriát a keresztény közösségeivel. Megbékélést sürgetett mindenütt. Reményre biztatott a járvány sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban, vigaszt kért Mianmar menekülésre kényszerített lakosságának, társadalmi megbékélést szorgalmazott a latin-amerikai országokban.

Felszólított arra, hogy az emberek a jubileumi szentévben az ideológiai, a politikai és a fizikai akadályok felszámolásával bontsák le a megosztottság falát, például az ötven éve kettéosztott Cipruson, amelyről így külön is szólt.

Kérte a kiszolgáltatottak felkarolását: a háborútól vagy az éhínségtől szenvedő gyerekekét, a magányos és magukra hagyott idősekét, a menekülőkét, a munkahelyüket elvesztőkét, a börtönben raboskodókét, akik „minden bűnük ellenére Isten fiai maradnak mindig„, a hitük miatt üldözöttekét.

Köszönetet mondott a pedagógusoknak, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozóknak, akik vigaszt nyújtanak a nehézségben levőknek.

Beszéde végén Ferenc pápa a szegény országok adósságának elengedését szorgalmazta.

Karácsony első napján a zarándokok biztonságát szolgáló ellenőrzési rendszer jól működött Rómában, így az a teljes jubileumi évben érvényben lesz – közölte Roberto Massucci, Róma rendőrfőkapitánya, aki a téren személyesen irányította a rendőrség, csendőrség embereit. (MTI)

Egy nappal korábban Ferenc pápa kerekesszékben ülve megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját, és ezzel kezdetét vette a jubileumi szent év, amelynek legelső eseménye az ünnepi mise, amelyet az egyházfő a bazilikában vezet szenteste.

Ferenc pápa az első zarándok, aki áthaladt a kereszténység központi bazilikája szentkapuján.

Bíborosok, püspökök és a papság tagjai követték, valamint ötven hívő a világ keresztény közösségei képviseletében.

Ez volt az első alkalom, hogy a szent kapu megnyitásakor egy kínai katolikus is áthaladt a kapun a pápát követve.

A 88 éves, influenza miatt gyengélkedő pápa kerekesszékben nyitotta meg a szent kaput. Nem érintette meg az ajtószárnyakat, ahogyan a 2015-ös szentév megnyitásakor tette, hanem most a szentkapu megnyílt előtte. A pápa néhány másodpercig egyedül ült a szent kapu küszöbén, majd áthaladt rajta. A sötétbe borult bazilikában akkor kapcsolták fel a fényeket, amikor a pápa a főoltárhoz ért. Megszólaltak a bazilika harangjai is.

A bazilikában Ferenc pápa vezette az ünnepi misét közel hétezer résztvevő előtt. A Szent Péter téren huszonötezren kivetítőkön követték a szertartást.

Többször rögtönzött beszédében az egyházfő a gyermek Jézus születéséhez kötődő reményről beszélt, amely egyben a szentév központi üzenete is.

A csodálkozó pásztorok és az éneklő angyalok kíséretében egy szegény jászolban született gyermek azt hirdeti, hogy a „remény nem halt meg, a remény él, és örökre övezi életünket!” – hangoztatta a pápa hozzátéve, hogy „ez az éjszaka, amelyen Isten mindannyiunknak azt mondja, számodra is van remény!”

„Oly sok elhagyott ember és hely van közöttünk. Gondoljunk a gépfegyverrel eltalált gyerekekre, a bombázott iskolákra és kórházakra. Mindannyiunknak szüksége van a remény ajándékára azzal a kötelezettséggel, hogy oda is elvigyük, ahol elveszítették: oda, ahol az életet megsebezték, a várakozást elárulták, az álmokat megtörték” – mondta a pápa.

Megjegyezte, a remény arra buzdít, hogy ne tétlenkedjünk mindennapi megszokásainkban, ne tétovázzunk a középszerűségben és lustaságban. Szent Ágostont idézve azt kérte, az emberek azon háborodjanak fel, ami nem jól megy, és legyen bátorságuk megváltoztatni.

Ferenc pápa szerint a pásztorok mutatnak példát, akik Jézus születése reményteli éjszakáján nem saját kényelmüktől ellustulva követték az eseményeket, nem hamis óvatosság vezérelte őket, amely azokra jellemző, akik kizárólag saját számításaikat követik, a pásztorok élete összeegyeztethetetlen volt annak nyugodt életével, aki nem emeli fel hangját a rossz ellen és a szegények bőrén elkövetett igazságtalansággal szemben.

A pápa a nyereség logikájától kizsákmányolt anyaföldet említette, a szegény, igazságtalan adósság terhét viselő országokat, mindazokat, akik a régi és az új rabszolgaság rabjai. Azokról beszélt, akik belefáradtak és nem bírják tovább, a magányosok keserűségéről, a bebörtönzöttek üres napjairól, a szegények hideg szobáiról, a háború és erőszak megszentségtelenített helyszíneiről.

„A jubileumi év azért kezdődött, hogy mindenki részesüljön az evangélium reményében, a szeretet reményében, a megbocsátás reményében (..) a remény nem okoz csalódást” – fejtette ki Ferenc pápa.

A misén kínaiul és arabul is imádkoztak. Jelen volt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és kormánya tagjai, valamint az olasz és nemzetközi diplomáciai és kulturális élet képviselői.

A földrészek képviseletében tíz kisgyerek helyezett el virágot a főoltárnál jászolban fekvő gyermek Jézus szobránál: Ausztriát, Dél-Koreát, Egyiptomot, a Fülöp-szigeteket, Indiát, Mexikót, Nigériát, a Szamoa-szigeteket, Nigériát, Szlovákiát és Venezuelát képviselték. Ferenc pápa és a gyerekek a mise végén a Jézuskát a bazilika betleheme jászlába fektették be.