Tardoskedden ünnepelte Szent István napját a nagyatádi delegáció
A napokban tartják Szent István ünnepét Tardoskedden. Nagyatád testvértelepülésén körülbelül fele-fele arányban laknak magyar és szlovák ajkúak. A helyi Szent István szobornál Ormai István mondott ünnepi beszédet pénteken.
Ünnepi testületi üléssel kezdődött pénteken Tardoskedden a Szent István napok elnevezésű több napos programsorozat. Tardoskedd 2012 óta már hivatalosan is Nagyatád testvértelepülése, de már előtte is jó kapcsolatot ápoltak helységeink.
A testületi ülésen Ormai István polgármesteri díjat kapott a települések közötti kapcsolat ápolásáért és a határon átnyúló együttműködés fejlesztéséért. A méltatásban két fontos dolgot emeltek ki: 2004 áprilisában a nagyatádi Kossuth-szobor újraavatásán (amikor a szobor a jelenlegi helyére visszakerült) az akkori tardoskeddi polgármester, Bara Mihály mondott ünnepi beszédet, illetve 2012. augusztus 25-ét, amikor Tóth Marián jelenlegi polgármester és Ormai István aláírták a testvértelepülési díszoklevelet.
– Szép ünnepen vagyunk most itt. Jó szívvel, örömmel és jó szándékkal, barátokhoz jöttünk. Az elmúlt évtizedek során mindig tudtunk egymásról, találkoztunk is, de a találkozók között is kapcsolatban voltunk. Tanultunk tőletek kitartást, erőt, ragaszkodást és magyarságot – fogalmazott Ormai István.
Természetesen a nagyatádi küldöttség nem üres kézzel érkezett: a tardoskeddiek egy festményt, illetve Nagyatád Képeskönyvet kaptak, míg a nagyatádiak egy Tardoskeddről készült bekeretezett, csodás, festménynek is beillő fotóval gazdagodtak.
A tardoskeddiek komolyan veszik a testvértelepülési státuszt. Az új kenyeret a magyarországi Tardos polgármestere hozta el, de Bonyhádról is érkezett vendég, illetve más testvértelepülésekről is.
Ezt követően Szent István ércszobrát koszorúzták meg a meghívott vendégek. A szobornál Ormai István mondott ünnepi beszédet, amiben kiemelte: ezer éves történelmünk minden generációja és minden nemzedéke ki kell hogy alakítsa a viszonyát Szent István államához, hisz ez összeköt bennünket: a magyarországon élőket, a határon túl élő valamennyi magyart, mert ő minden magyar államalapító Szent István királya.
– Szükségünk van az összetartozás érzésére és élményére. Nem tudunk enélkül együtt maradni. Ennek az érzésnek és élménynek lehet a közös nevezője, a kiindulási pontja István király és az általa alapított magyar állam. A hangok, a szavak, a mondatok, az emberek, a magyarok. Ez vagyunk. Mi vagyunk a haza, mi vagyunk Magyarország, mi vagyunk a magyar nemzet. Közös sorsunk, reményünk, jövőnk, a hazánk a magyar nemzet.
A program hivatalos része egy fogadással zárult.
Egy apró, szívet melengető érdekesség: a nagyatádiak érkezését követően Bara Mihály (aki jelenleg képviselőként dolgozik a településért) fogadta őket, aki körbevezette a településen a képviselőket (Pallai Lászlónét, Ormai Istvánt, Boros Bálintot, Kárpáti Lászlót és Németh Csabát), megmutatta a falumúzeumot is. Itt kiderült, hogy Bara Mihály kertjében egy Nagyatádról, pontosabban szólva Gergó Sándor kertjéből származó barackmagból sarjadt fa hozza évről évre a termését. Néha apró, nüansznyi dolgok határoznak meg életre szóló emlékeket.
