Szaporodnak a környéken a nemesnyár ültetvények
Egyre több helyen látni vágást és új telepítést is. A dél-somogyi földeknek amúgy is alacsony a szervesanyag-tartalmuk, ráadásul évről évre csökken a talajvíz. Mindkét folyamatot tovább ronthatja a nemesnyár terjedése.
Már a 2000-es évek elején felütötte a fejét a probléma, többször is foglalkoztak vele a hatóságok és a sajtó. 2004-ben már ezer hektárnyira tette a nyárfások területét Somogyban az Állami Erdészeti Szolgálat. A jelenlegi helyzetről pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a témát jól ismerő informátoraink kizárólag Dél-Somogyban már 6 ezer hektárra becsülik ezeknek az ültetvényeknek a területét.
A környékbeli gazdák megerősítették, hogy egyre nagyobb területen tapasztalják a nemesnyár megjelenését. Azt mondták, Dél-Somogy földjeinek szegénységét jelzi, hogy nem kultúrnövényeket ültetnek, hanem mind több helyen állnak a nemesnyarak. Más úgy fogalmazott: azért többségében mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken létesítenek ilyen ültetvényeket. A tapasztalatok szerint a gabona vagy éppen a kukorica gyökérzete által elérhető, vízzáróréteg feletti talajvíz egyre csökken. Főleg a lábodi és a nagykorpádi szőlőtulajdonosok panaszkodtak erre.
– Ezek a másfél-két méter mélyre ültetett facsemeték olyanok, mint egy éjjel-nappal működő szivattyú. Láthatjuk a nyári aszályos időszakokban, hogy amikor már minden elszárad, pl. sárgállik kukorica, az ásott kutak is kiszáradnak, mondjuk Mikében, ezek a fák még akkor is zöldellnek – mondta Tóth István nyugalmazott növényvédelmi szakmérnök. – A nemesnyár kizsarolja a termőföldet, amikor kitermelik, jól látszik, hogy a helyén vöröslik a talaj, mert felhozza a mélyből, ami nem oda való. A dél-somogyi földek szervesanyag-tartalma amúgy is alacsony, ezt az adottságot tovább rontják ezek az ültetvények.
Évente átlagosan 3-5 millimétert csökken a talajvíz Somogy megyében – ez a folyamat figyelhető meg a talajvízfigyelő kutak elmúlt 20 évének adataiból. A nemesnyár-gazdálkodás talajvízre gyakorolt hatásáról ugyanakkor szakmai viták vannak. Mi nem találtunk tudományosan megalapozott vizsgálati dokumentumot erről. Az viszont kétségtelen, hogy pl. Olaszországban jó ideje már sokkal szigorúbb feltételekhez kötik a nemesnyár telepítését: mélyfekvésú területeken, folyópartokon engedélyezik, vgay öntözhető területeken.
Ugyanis az biztos, hogy a nemesnyár óriási vízfelhasználású fajta, jóval nagyobb a víztartalma és a párologtató képessége is, mint a hazai fajoknak. Amíg pl. a tölgynek 80-100 évre van szüksége, hogy elérje a vágásérettséget, addig a nemesnyárnak csupán 12-15 évre. Vagyis nagyon komoly jövedelemforrás. Kifejezetten ipari célra hasznosítják: bútorokat, játékokat, emléktárgyakat készítenek belőle.
A nyárfák többségét külföldi tulajdonú, erdőgazdálkodóként bejegyzett társaságok ültették először a megyében, és azóta is. A 2000-es évek elején egy kaposvári címre bejegyzett, három luxemburgi tulajdonban lévő vállalkozás telepített 350 hektárnyi somogyi nyárfaültetvényt.
Azóta már nem csak egy, hanem két olasz tulajdonost is emlegetnek a környéken, ha szóba kerülnek az ültetvények. Az Orbán-kormány által meghirdetett földprivatizáció három hullámát bemutató földjelentés (Ángyán József agrárprofesszor földjelentése) somogyi fejezetében ugyancsak feltűnt az olasz divatdiktátor, Carlo Benetton neve: öt cégén keresztül több mint 6 ezer hektár fölött rendelkezett a 2017-es jelentés szerint. Ugyanakkor az elmúlt években nyilvánvalóan több, akár mások által megvásárolt és bérelt földön is megjelentek a nyárfák, Nagyatád környékén szintén egyre sűrűbben találkozhatunk velük.
