Segesd újra választ

A jelöltek szórólapjait elolvasva nem lesz könnyű: egyebek között több nyilvános vécé és sétálóutca kialakítása, gyerekek bevonása a krumplibogárszedésbe, és, persze, az utak és járdák felújítása szerepel ezeken.

– Erre az egy évre majd megválasztanak valakit, de mindegy, én el se megyek – legyintett kérdésünkre egy ötven körüli asszony.

– Ez a testület alkalmatlan a feladatai ellátására, csak széthúzás van, nem összefognak – mondta el véleményét egy segesdi férfi. – Ezek csak bábuk, irányítják őket, bólogató János mind.

Szerinte két-három ember dönti el, mi legyen a faluban, ezt egyébként más is említette. Mindenesetre március 19-én, vasárnap tartják az időközi polgármester-választást a járás második legnépesebb településén. Az 1856 választópolgárnak azért kell az urnák elé járulnia, mert Segesd korábbi vezetője, Bencze Imre alig fél évvel a megválasztása után lemondott a tisztségéről. Akkor éppen azzal indokolta a lépését, hogy a képviselők többsége nem együttműködni akart, hanem a munkát gátolni. Kérdésünkre most megerősítette: fenntartja az elhatározását, jövőre újra indul a polgármesteri tisztségért, méghozzá olyan képviselő-testületi jelöltekkel karöltve, akikkel együtt tudnak majd dolgozni a település érdekében.

A helyi választási bizottság most négy jelöltet vett nyilvántartásba: ők Török Katalin, Pékó Gábor, Sára Gábor és Pádár Péter (ebben a sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon).

Török Katalin a járási hivatal szociális szakügyintézője, és – mint azt szórólapján megjegyzi – „ideköt a családi vállalkozásunk is”. Az elképzeléseiről beszélgetést tartott a művelődési házban, közülük néhányat kiemelt a szórólapján: egészséges és megfelelő minőségű ivóvizet biztosítani képes rendszer kiépítése; forgalomlassító berendezések felszerelése a Fő utcán, több gyalogátkelőhely kialakítása; jelentősen emelné a temetési támogatást; korszerűsítené az iskola konyháját; térkővel burkolná az alsósegesdi temetőhöz vezető utat; és alapítványt hozna létre a gyermekek jólétének a támogatására.

Pékó Gábor korábbi alpolgármester korábban rendőrként dolgozott, azóta a családi vállalkozásban ténykedik, ami a napkollektorok gyártásától az élelmiszerüzlet, vendéglátóhely és dohánybolt üzemeltetéséig terjed. Ő a többi között azt tartotta fontosnak megjelentetni a szórólapján: „a csapadékvíz elvezetés pályázat folytatása”; virágos parkok kialakítása; a járdák állapotával kapcsolatban „személyesen is meggyőződtem róla, hogy vannak kritikus pontok”; jogosnak látja a kóbor ebekkel kapcsolatos problémát, de hozzáteszi: folyamatos tevékenységük eredményeként „már sikerült befogni és elszállítani egy nagyon problémás ebet”. Havonta megjelenő hírlevelet vezetne be, és falugyűléseket tartana „gyakoribb időközönként”. Azzal zárja: az előzőekben leírtak csak kis részét képezik az ötleteinek.

Sára Gábor azt írta magáról: 35 éves, „több külföldi országban jártam és dolgoztam”. Aztán kifejti, hogy „bolygónk egy amolyan korszakváltási folyamatban van”, ami pl. élelmezési válságként jelenik meg, emiatt az ön- és vagyonvédelmet el kell sajátítani, ennek érdekében pedig megfelelő személyi- és eszközállományt kell biztosítani a helyi tűzoltó és polgárőr egyesületnek. Közösségi termőterületet szeretne, „ahol elsőkörben burgonyatermesztést képzelek el”, a krumplibogárszedésbe bevonná a gyerekeket is. No, és természetesen: utak, járdák. Lászlómajorban és Bertalanpusztán is minden évben „falunapszerű rendezvényt”, valamint havi falufórumokat tartana, utóbbit „interaktív módon képzelem el”; bővítené a tanulmányi ösztöndíj rendszerét; koncertekkel, versenyekkel, nyelv- és zeneoktatással színesítené a falu életét „elsődlegesen a jövő generációjának értelmi/tudati fejlődését szem előtt tartva”. Végül fontosnak tartja megjegyezni: „senkivel sem kötöttem háttéralkukat”.

Pádár Péter bemutatkozásként annyit közöl, hogy születése óta a faluban él, ott dolgozott, és ott is alapított családot, jelenleg pedig a Balaton-parton, egy szőlészetben dolgozik. Társadalmi megbízatásban, de teljes munkaidőben végezné munkáját, „ami jelentős megtakarítást jelent a községnek a főállású polgármesterséghez képest”. Felújítaná a művelődési házat, esetlegesen mozit hozna étre; a programjából nem hagyja ki, persze, a településen lévő utak, járdák felújítását, miként az orvosi szolgálati lakás vásárlását sem; továbbhaladva ilyesmit találunk még az elképzelései között: „nyilvános WC létrehozása a falu több pontján”, sétálóutca kialakítása új wifis padokkal felszerelve.

A segesdiek vasárnap reggel 6 órától este 7-ig két szavazókörben adhatják le a voksaikat: az általános iskolában, ill. a művelődési házban. Legutóbb mintegy 50 százalékos volt a részvételi arány (több mint 900 szavazat) a polgármester-választáson, most ennél kevesebbre számítanak az általunk megkérdezettek; egyikük úgy fogalmazott, meglepődne, ha 500-nál többen lennének.