„Túl sokat tapasztaljuk a bizonytalanságot”

Új programot indít a nagyatádi Egészségfejlesztő Iroda, ami elsősorban a gyermekek és családok lelki egészségének támogatásával foglalkozik, de kiemelten tartalma az iskolai erőszak is. Interjú.

Néhány nappal ezelőtt mintegy 300 óvoda- és iskolapszichológus írt szakmai állásfoglalást, amely szerint azt tapasztalják, hogy a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett. 

Tegnap az UNICEF Magyarország publikált egy kutatást, amely lesújtó képet ad az iskolai bántalmazásokról, ugyanis az iskolarendszerbe bekerülő gyerekek mintegy 66, a középiskolások 85 százalékát érte már fizikai, lelki vagy verbális erőszak. 
A Nagyatádi Kórház Egészségfejlesztő Irodájának okleveles pszichológusát, Lákovics-Tamás Alexandrát kérdeztük a gyerekkori szorongásokról, az iskola bántalmazásról, illetve az iroda munkájáról. 

Legkorábban kétévesen kezdjük a szorongást

Mik azok a szorongást, frusztrációt kiváltó okok, amik már egészen fiatal korban jelen vannak egy gyermek életében? 

A gyermekeknél, főleg 2-3 éves korban első körben a szeparációs szorongás juthat eszünkbe, amikor ragaszkodik az anya közelségéhez. Élvezi, hogy sok mindent tudna egyedül csinálni, pl. járni, enni, beszélni, amit mindenképpen szeretne megmutatni a szeretteinek. Ezek a készségek még nincsenek tökéletesre fejlesztve, éppen ezért, ha valami nem sikerül neki, frusztrált lesz, dackorszaknak is nevezzük ezt az időszakot. Ez a frusztráció egy segélykiáltás, hogy „anya, gyere segíts, mert egyedül nem megy”. Három éves korra már kialakul a tárgyállandóság, tudja, hogy akkor is van anyukája, amikor éppen nincs vele. Az óvodába lépéssel megjelenik a leválás, az elszakadás, a beilleszkedési nehézségek, amik okozhatják a szorongó helyzetet. Minden gyermek másként kezeli ezt a frusztrációt, hiszen mindenki egyedi és megismételhetetlen, más a temperamentuma, más környezetből jön.

Milyen jeleket küld a szülőknek az óvoda miatt szorongó gyermek? 

Valaki sokat sír, reggelente nehezen engedi el a szülők kezét, valaki csendes és visszahúzódó, előfordulnak szobatisztasági problémák vagy táplálkozási gondok, esetleg agresszívebb jegyek is megfigyelhetőek. Minden eset olyan helyzetet teremt, amiben a felnőtt figyelmét szeretné elérni, mert szüksége van rá. Az óvodás korú gyermekre az egocentrikus gondolkodás jellemző. Eléggé zavaró neki, ha a környezete nem őt teszi a középpontba. Márpedig az oviban egy közösségbe lép be, ahol sok gyermek érzi ugyanígy magát, olyan szabályokat kell tanulnia, amire eddig nem biztos, hogy szüksége volt. Erre az időszakra az is jellemző, hogy többet betegeskedik. Az oka persze lehet, hogy új vírusokkal, baktériumokkal találkozik, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez a fokozott szorongó helyzet, a stressz hatással van az immunrendszerére, amit le fog gyengíteni, így nagyobb esélyt teremt a betegségekre. 

A 300 óvoda- és iskolapszichológus által aláírt szakmai ajánlás szerint a szorongás egyik legfőbb kiváltó oka a bizonytalanság. Te ezt miként látod? 

Az elmúlt időszakban folyamatosan a biztonságot keressük. Gondoljunk csak a pandémiára és annak negatív hatásaira, a folyamatos bizonytalanságra, félelemre, aggodalomra, a home office okozta kihívásokra, a szomszédunkban zajló agresszióra és annak gazdasági hatásaira. Túl sokat tapasztaljuk a bizonytalanságot. Az emberek frusztráltak, szorongóbbak, stresszesek, idegesebbek. Ezt a terhet le kell tenni valahol, egy biztonságos környezetben, amiről tudjuk, hogy biztosan meg fog minket tartani: a családban. De nem ez a legjobb megoldás.

Ha a családi környezetben problémák vannak, a gyermeken is meg fog látszani. Hiába óvjuk őket azzal, hogy például ne halljanak veszekedést, a feszültség bennünk marad. A gyermek pedig megérzi, hogy most nincs stabilitás. Tüneteket fog produkálni, a fentebb leírtakra hivatkoznék, pl. megváltozik az étkezési szokása, a szobatisztasága, lehet, hogy visszatartja a székletét, megváltozik a viselkedése, agresszívabb, türelmetlenebb lehet vagy az ellenkezője, bátortalan, csendes, visszahúzódó, esetleg nem beszél. Minden olyan területen tapasztalhatunk problémát, amit csak ő tud irányítani, ami felett csakis neki van kontrollja. Ezek mind figyelmeztető jelek a számunkra, hogy probléma van. Változtatni kell, de nem a gyereket, hanem a környezetének kell változtatnia. Létezik egy jó ellenőrző gyakorlat arra, hogy szembesítsük magunkat azzal, hogy mennyire vagyunk feszültek. Aki most olvassa a cikket, engedje le a vállait. A statisztikák szerint 10-ből 8 embernek lejjebb kellett vinnie a vállait, ebből is látszik, hogy mennyire feszültek vagyunk.

Mi az, amivel egy szorongó gyereken segíteni lehet?

Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, boldog gyermek legyen, és személyisége egészségesen fejlődhessen, nélkülözhetetlen a keretek biztosítása. Alapvető szükségletünk a biztonság érzése, amit a napirenddel, a következetességgel tudunk megadni számára, hogy a lehető legkiszámíthatóbb világban éljen.

A nagyatádi Egészségfejlesztő Iroda is igyekszik segíteni

Ha a nagyatádi Egészségfejlesztő Irodához fordulnak, mivel tudtok segíteni?

A Nagyatádi Kórház Egészségfejlesztési Irodájának feladata egyebek között az is, hogy foglalkozzon a családok és gyermekek lelki egészségének támogatásával. Éppen ezért novembertől fogunk indítani egy programot, ami minden óvodában elérhető lesz, napközben, ingyenesen. Az „Érzékekre, érzelmekre, értelmekre hatva” nevet viselő foglalkozásra olyan gyermekeket várunk, akik visszahúzódóbbak, esetleg tevékenyebbek társaiknál, egyéb más gond felmerült náluk, vagy szeretnék még jobban támogatni az iskolára való felkészülésben őket.

Milyen módszereket terveztek használni ezeken a foglalkozásokon?

Egy eléggé komplex megközelítésű foglalkozás, pontosan az lesz a célja, hogy bővítsük a gyermekek eszköztárát, problémamegoldó stratégiáit, ha egy traumatikus, stresszes helyzetben kell megoldást találniuk. A cél az, hogy a résztvevők szorongását oldjuk, bátorságot adjunk, figyeljünk rájuk. Megtanítjuk őket az érzelmeik szabályozására.

Iskolás korban nem csak a szorongással, hanem a bántalmazással is meg kell küzdeni 

Az óvodából az iskolába lépve rengeteg stressz éri a gyerekeket, ezzel mit lehet kezdeni?

Iskolába lépve sok minden megváltozik. A mindennapos feszültségoldó játék lecsökken, helyette a kötelezettségek teljesítése, az elvárások hirtelen növekedése, az új helyzet, új társak és változás, amihez alkalmazkodni kell, mind feszültséggel jár. A megnövekedett feladatok mellett egyre többen járnak külön foglalkozásokra, ami lehet a művészet vagy a sport területén. Fontos, hogy olyan dolgok legyenek ezek, amiket szívesen, örömmel, szeretettel végez. Nem is beszélve arról, hogy egyre inkább a virtuális világ rabjaivá válnak a gyermekek, ami lebénítja a fantáziájukat. Fantázia nélkül pedig elveszünk.

Az UNICEF Magyarország a minap publikált egy tanulmányt, amely szerint az iskolások 66 százaléka már tapasztalt iskolai erőszakot. Mit tehet az iskola?

Az iskolában rengeteg szorongást keltő helyzetet teremthet az iskolai bántalmazás, aminek a témájával mindenképpen érdemes lenne egy másik beszélgetésben bővebben foglalkozni. A gyermekekre nézve végzetes következményei lehetnek. Az iroda kiemelt figyelmet szentel ennek a témának, minden évben szervezünk egy konferenciát, amikor felhívjuk a figyelmet a téma súlyosságára. Nagyon sok múlik azon, hogy van-e kialakult bullying (iskolai bántalmazás – a szerk.)-ellenes norma az adott osztályban, van-e összetartás, közös élmény, közös munka, amin keresztül megismerik, elfogadják, és megszerethetik egymást a diákok.  Szemléletünk arra irányul, hogy az iskola ne csak attól számítson magas színvonalúnak, hogy mennyi nyelvvizsgával, hányan mennek felsőoktatási intézményekbe. Hanem attól, hogy az iskolának van-e arra gyakorlata, hogy időben észrevegye, kezelje, amint kiderül, hogy egy gyereket bántanak.

Az Egészségfejlesztési Iroda foglalkozik az iskolai bántalmazásokkal, a bántalmazottakkal?

Az iroda a prevenció szellemében dolgozik, ad esélyt, lehetőséget, eszközt a gyermekek kezébe. Ez kihat az iskolai életükre, hogy ne bántsák egymást, hogy feltétel nélkül elfogadjanak mindenkit, át tudják élni, ha valaki szomorú. Ha ez így működne, akkor támogató, kiközösítésmentes osztályközösségek lennének. Általában olyanokat bántanak, akik kitűnnek a többiek közül, pedig ők azért mások, mert amúgy is gondjaik vannak, amúgy is szenvednek valamiért. Az ilyen gyerek mindenhonnan negatív visszacsatolásokat kap, magát hibáztatja miatta, így nem adekvát megoldásokat fog keresni, hanem például az önbüntetést. Sajnos, rengeteg negatív hatás éri a gyerekeket. Akik részt vesznek az életükben, azoknak közös felelőssége van abban, hogy lelkileg kiegyensúlyozottak legyenek.