„Értünk szenvedett és halt meg” – Videóval

A húsvét a keresztény egyházak legfőbb ünnepe. A katolikusok a nagyhéten szertartások egész sorával emlékeznek meg Jézus utolsó napjairól: szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról. Mindez vallásuk alapja.

A húsvét a bűnbánat és a megtisztulás időszaka. A nagyhét végigkíséri azokat a történéseket, amik során Jézus azért szenvedett, hogy megváltsa népét.

– Úgy kezdjük a nagyhetet, hogy virágvasárnappal arra emlékszünk vissza, hogy Jézus bevonul Jeruzsálembe. Akkor az emberek azt kiabálják, hogy hozsanna Dávid fiának. Később pedig nagypénteken azt, hogy feszítsd meg őt, feszítsd meg őt. Ez a változás pedig 3 nap alatt történik. – mondta a nagyatádi katolikus közösség plébánosa, Roca Dániel Celestin.

Nagycsütörtökön a katolikus egyház két szentségének megalapításáról emlékszik meg. A papság és az oltári szentség kiegészítik egymást, és nem létezhet egyik a másik nélkül. A papi hagyományokat is jelképezi a lábmosás különleges szertartása. Nagypénteken a keresztút során elmékeznek meg a hívők Jézus szenvedéséről. Ez a szertartás a katolikus egyház sajátossága. A szigorú böjttel töltött pénteki és szombati nap után végül örömhír koronázza a nagyhét eseményeit: Krisztus a halála utáni harmadik napon feltámad.

A húsvéti időszak az egyházi évben 50 napig tart: húsvét vasárnaptól egészen pünkösd vasárnapig. Erre készít fel a 40 napig tartó nagyböjt. A katolikusok szerint ez az időszak lehetőség mindenkinek a lelki megújulásra, a lelki megtisztulásra.