Megjelent az elhunyt helytörténet kutató, Bognár Tibor könyve
A héten tartottak megemlékezéssel egybekötött könyvbemutatót a kulturális központban. A mű Nagyatád katonai és egészségügyi történetét dolgozta fel egy másfél évszázados periódusában.
Csütörtökön tartották a kulturális központban Bognár Tibor „Nagyatád katonai története és egészségügyi helyzete 1830-1950” című alkotásának könyvbemutatóját, melyet a Nagyatád Helytörténet Kutató Egylet szervezett. Bognár úr a közelmúltban hunyt el, éveken át volt az egylet elnöke, a könyv az ő öröksége: halálakor szinte már teljesen meg volt szerkesztve a kötet, a kiadása kollégáira és barátaira maradt. A bemutatót Kiss Attila, az egylet jelenlegi elnöke tartotta, aki egy perces néma csenddel kérte, emlékezzenek az elhunytra.
– Nem nekem kéne most itt állnom, hanem a szerzőnek – mondta Kiss Attila. – Tibor szenvedélyesen szerette és kutatta Nagyatád helytörténetét. Az a fanatizmus, amivel pénzt, időt és fáradságot nem kímélve utánajárt a történelmi részleteknek, példa nélküli. Rengeteget utazott az egyes relikviákért, emlékszem, volt egy olyan képeslap, amiért több mint 100 ezer forintot fizetett. Halálával hatalmas helytörténeti tudás veszett el, nagyon sok munkája maradt félbe, még számtalan terve volt, amelyeket most már nem fog tudni befejezni.
A könyvbemutatón Hosszú Katalin előadásában elhangzott egy versrészlet, mely tartalmazta a könyv mottóját is. Ez Batsányi János Búsongás című költeményéből lett kiemelve:
Egyedül azt látja a szegény halandó,
Hogy az egész földön minden változandó,
S hogy, ha van még, ami nem éppen múlandó,
Csak az ész munkája lehet maradandó.
Az egylet jelenlegi elnöke amellett, hogy beszámolt a könyv tartalmáról, azt is megosztotta a hallgatósággal, milyen nehézségek árán jelenhetett meg nyomtatásban.
– A könyv lényegében kész volt, a fő vázlatot már elküldtük korábban a nyomdába, azzal az megjegyzéssel, hogy a végső utasításokat Tibor fogja megadni, de erre már nem került sor – mesélte Kiss Attila. – Így a végső simítások: az utómunkák, a korrektúrák, a borító megtervezése, és az epilógus hozzáírása ránk maradt. Azért lettem átmenetileg egy évre elnöknek megválasztva, hogy a pályázatot véghezvihessük, el tudjunk számolni.
Az egylet pályázaton nyert forrásból adta ki korlátozott példányszámban a kötetet: összesen 35 darab jelent meg nyomtatásban, ebből 28-at szántak piaci értékesítésre. Ennek felét már a bemutatón eladták, és vannak további jelentkezők – tette hozzá az elnök. Ha lesznek újabb érdeklődők, gondoskodni fognak az utónyomtatásról.
A könyvből befolyó összeget elkülönítve kezeli az egyesület, ugyanis azt tervezik, hogy véghezvigyék Bognár Tibor egy befejezetlen munkáját is.
– Tibor egyik nagy álma volt az általa összegyűjtött, háború előtti nagyatádi képeslapok katalógusba rendezése és kiadása. Ezt szeretnénk a későbbiekben megvalósítani, a könyv értékesítéséből befolyó összeget erre kívánjuk fordítani, feltéve, hogy hozzáférünk a hagyatékhoz – mondta az elnök.
Bognár Tibor életéről részletesen korábbi cikkünkben olvashatnak.
