Lesz-e még Nagyatádon fehér karácsony?

Sok vélemény szerint már nincsenek igazi teleink, csak hébe-hóba havazik a környékünkön, akkor is csak néhány óráig fedi hótakaró városunkat. Vajon ez egy átmeneti időszak, vagy pedig a klímaváltozás eltörli a teleket?

Néhány évvel ezelőttig még meggyőződéssel állítottam, hogy a tél a kedvenc évszakom. Élénken élnek bennem a havas, fehér tájak képei, a hideg szagú levegő, az óriási, csöpögő jégcsapok zenéje, a ropogós hórétegek, amikbe egy áthavazott éjszaka után az első lábnyomot mélyeszthettem, és az a mély csend és béke, ami a hófödte, esti tájakat kísérte.  Nem is beszélve az átszánkózott délutánokat, amik után a kesztyűmtől a bakancsomig csuromvizesen értem haza, az eposzi hógolyócsatákat és megannyi vidám hóember felépítését és még folytathatnám. A tél varázsa számomra összehasonlíthatatlan és felülmúlhatatlan élményeket okozott, mit nekem tavaszi zsongás, nyári szünet – én az első hópelyheket vártam évről-évre minden novemberben. Ujjongva néztem ki az ablakon az év első havazásakor, és szurkoltam, hogy minél vastagabb hólepel borítsa be a várost.

Azonban mostanra elveszett a téli varázs: az utóbbi években enyhék lettek a telek, hó helyett nyirkos idő és köd, fagy helyett langyos 10 fokos nappalok váltak gyakorivá. Idejét sem tudom, mikor állhattam utoljára a Csónakázó tó jegén. Bakancsot, csizmát évek óta nem vettem elő. Az én gyermekkorom, a 90-es évek telei már csak az emlékeimben élnek.

A számok azt mutatják, hogy a havazások és a tartós hóréteggel  fedett napok száma drasztikusan csökkent az utóbbi évtizedben, nem csak városunkban, hanem országosan is. Mindeközben sorra dőlnek a hőségrekordok, évente 2-3 új csúcsot jegyezhetünk fel. Joggal feltételezhetjük, hogy ez már bizonyára az ember okozta globális felmelegedés hatása lehet, és talán már soha nem is tér vissza az igazi tél. Egy kis anekdotával nyomatékosítanám ezt a megfigyelést: nagyapám mindig is hajlott a bolondos tréfákra, így annak idején egyik télen, január közepén almákat kötözött fel az udvaron álló almafákra, amelyek átlógtak a szomszéd kertjébe. A szomszéd másnap elhűlten vette észre az ágról lógó gyümölcsöket.

– Te, Feri! Jól látok? Vannak almák az almafádon?

Nagyapám közömbös hangon válaszolt:

– Hát, láttam, hogy ősszel kivirágzott, de nem gondoltam volna, hogy beérik.

A tréfa még idejében lelepleződött, mert a szomszéd már jelenteni akarta az esetet a téesz elnökének. Szegény nagyapám néhány éve hunyt el, ám a történetet a mai napig emlegetjük. Amilyen vicces volt akkor ez a történet, annyira hátborzongató és ironikus volt számomra látni, hogy idén ősszel, késő októberben valóban virágzásnak indultak a nagyapám udvarán álló gyümölcsfák. Tehát adja magát a kérdés: valóban itt van már a globális felmelegedés?

A helyzet az, hogy az időjárási modellek rendkívül bonyolultak és bár a klímaváltozás tényét hosszú távon senki nem vitatja, ám arra vonatkozóan nincs még konszenzus, hogy a jelenlegi tapasztalatok egyértelműen az ember okozta felmelegedésnek tudhatók be.

Ennek magyarázata viszonylag egyszerű: még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időtávot felölelő adatok, amely egyértelműen alátámasztanák az ok-okozati kapcsolatot. Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11-re csökkent azoknak a havas napoknak az éves száma, amikor legalább 1 cm hó hullott – magyarázza cikkében Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus.

Csakhogy a látványos csökkenésre épp az elmúlt 10 évben került sor. Ilyen fajtájú, akár évtizedre nyúló ciklikusságok pedig bár szokatlanok, ám nem példa nélküliek. A 60-as, 70-es években is volt rá példa, hogy évekig csökkent havazás mennyisége. Éppen ezért az időjárási modellek szerint csak hozzávetőlegesen 50 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a jelenlegi „hószünet” az emberi tényező hatásával magyarázható. Ugyanakkor tévedés ne essék, ha a jelenlegi ütemben zajlik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század végére gyakorlatilag eltörölhetjük a telet, kétharmados csökkenés várható a havas napok számában. Ám jelenleg még nem jelenthető ki egyértelműen, hogy igen, ezek az enyhe, hómentes telek a globális felmelegedés hatása miatt vannak.

Országos átlagban utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra. Sokan állítják, hogy igazi tél pedig utoljára a 80-as években volt, gondolnak itt az 1987-es nagy behavazódásra, amikor januárban 3 napig hóvihar ostromolt az egész országot és valósággal megbénult a közlekedés, méteres hófalak torlaszolták el az utakat, utcákat, házakat. Az iskolák átmenetileg bezártak, sok esetben a katonaság segített az élelmiszer-szállításban. Ezekről így írt a Somogyi Néplap 1987 január 13-án:

„A megyében az erős havazás miatt négy helyen: Marcali, Barcs, Nagyatád és Csurgó körzetében alakult ki nehéz helyzet. Az alsóbb rendű utak általában járhatatlanok voltak a megyében, a főutakon sok helyen csak egy nyomsávon közlekedhettek a járművek. Nagy gongot okoztak most is a hó fogságában rekedt autók, például Sávoly környékén. Balatonlelle és Fonyód között három kamion jelentett akadályt. Barcs, Nagyatád, Marcali környéke még tegnap is megközelíthetetlen volt.”

Feltehetjük a kérdést, mi kell ahhoz pontosan, hogy újra hó essen a környékünkön? Erről a kérdésről beszélgettünk Varjas Kornéllal, a MetNet adminisztrátorával.

– Lényegében néhány nüanszon múlik az egész, de a jelentősebb havazáshoz a térségünkben főként az kell, hogy egy mediterrán ciklon tőlünk délre haladjon el, vagyis hogy a középpontja tőlünk délre legyen – magyarázza Kornél. –  Ekkor, ha fölöttünk hideg levegő van, akkor a ciklon által érkező nedves levegő ezzel keveredik és így lesz a hóesés. Ami viszont ehelyett történik, hogy a ciklon középpontja végigvonul rajtunk, vagy pedig tőlünk északnyugatra halad, így enyhe csapadékos idő lesz. Tehát a havazás feltétele, hogy a mediterrán nedves meleg levegő és a sarkvidéki hideg levegő egymás mellett helyezkedjen el és a ciklon által keveredjen, ez az, ami most zajlott, zajlik a napokban is Németországban, Ausztriában, Csehországban, ahol helyenként 50-60 centi hó is esett. Ezt az eseményt kiváltó ciklon még a hét elején úgy tűnt, hogy a mi környékünkön fog 15 cm-es havat okozni. A héten egy nagyon kaotikus helyzet alakult ki, az időjárási modellek 6 óránként mást jósoltak előre. Tehát ami a németeknél és Csehországban lecsapott óriási havazás, az akár nálunk is eshetett volna, tényleg nüanszokon múlott az egész, hiszen egy ciklon várható pályájának 150 kilométeres elmozdulása észak vagy dél felé egy adott területet tavaszból a télbe ránthat. Most úgy néz ki, hogy szombatig meleg levegő érkezik hozzánk és csak szombaton estefelé lehet átmeneti hóesés a hidegfront megérkeztével.

Arról is megkérdeztük Kornélt, hogy mennyire mondható abnormálisnak a mostani téli időjárásunk?

– A jelenlegi helyzet nem szokványos, sőt kijelenthetjük, hogy az elmúlt 5 év hómentessége országosan is példa nélküli az elmúlt évszázadban. De ez attól is függ, mekkora időszakot vizsgálunk. A múlt évtizedhez képest valóban melegebb a tél, viszont hasonló, melegebb ciklusok nem voltak példa nélküliek.  A 60-as, 70-es években is voltak ilyen enyhe időszakok, kevesebb hóval, de utána jött a 80-as, 90-es években az átlagosnál jóval hidegebb, havasabb időjárás, az egész föld viszonylatában is hidegebb volt. Ilyen fajta ciklikusság mindig is megfigyelhető volt. Az a kérdés, hogy hosszabb ideig marad-e ilyen melegebb a klíma, akkor bizonyossággal állíthatjuk, hogy tartós változások álltak be.

Mi a helyzet az idei évvel, mikorra várható igazi havazás? Lesz fehér karácsonyunk?

– Igazából a karácsonyi behavazódás mondhatni ritkábbnak, mert a mi régiónkban leggyakrabban január második felétől március közepéig szokott esni a hó, minél közelebb vagyunk a tavaszhoz, annál nagyobb az esélye. Jelenleg azt sugallják a modellek, hogy december 10 után egészen karácsony környékéig hideg, ködös idő várható, és pont karácsony körül fog egy enyhe idő érkezni. Havas télre lehetőség legkorábban szilveszter környékén lesz, de ez még bizonytalan – tette hozzá Kornél. 

Összességében elmondhatjuk, hogy még nem áldozott le a nagyatádi teleknek, és még lehet, hogy visszatérnek a nagyobb havazások is. Viszont hosszútávon, ha nem változtat az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátásán, garantáltan csökkenni fognak a havas napok száma. 

(Fényképek: Retro csoport/Magyar Gábor, ábra: OMSZ)