Irtózatosan száraz volt a június: huszadannyi csapadék sem volt, mint máskor

A legcsapadékosabb hónapként számon tartott júniusban az országos átlag szerint 70 mm eső szokott esni – Nagyatádon egész hónapban összesen 2,9 mm esett. Ha ez így folytatódik, katasztrofális lehet az idei termés.

Bevált a Medárd napi jóslat: a népi hiedelem szerint a június 8-i időjárás határozza meg az azt követő 40 nap időjárását. Vagyis a száraz idő száraz hónapot, az esős idő esős hónapot jelez előre. Medárd napján idén egy csepp eső sem esett Nagyatádon, és bizony rendkívüli szárazság köszöntött be: egész júniusban városunkban összesen 2,9 mm eső esett. Az országos átlag ehhez képest 70 mm körül alakul, vagyis az atádi csapadék júniusban még a huszadát sem érte el az átlagos mennyiségnek. Annál is inkább szokatlan jelenség, mivel a havi adatok szerint éppen júniusnak kéne lennie a legcsapadékosabb időszaknak (általában a február a legszárazabb).

Varjas Kornél, a Metnet adminisztrátora és előrejelzője szerint az elmúlt időszakban a térségünk időjárását anticiklonok határozták meg: magas nyomású időjárási helyzet volt a jellemző és állandóan délnyugatról áramló, száraz légtömegek érkeztek fölénk. A tartós délnyugati áramlás következtében Horvátország is „kiszáradt”, így onnan sem érkezhetett nedves légtömeg, így zivatarok sem alakulhattak ki. A páratartalom tartósan alacsony maradt, tegnap is csak 30 százalékos volt, ami már szinte sivatagi állapotoknak felel meg. És sajnos nem ért véget az aszályos időjárás: a jelenlegi időjárási modellek szerint a hétfőre várt eső is el fog száradni, szerdán pedig újabb kánikula köszönt be, ismét 35 fok fölé megy a hőmérséklet.

Ez pedig nagyon nem jó hír a térség mezőgazdaságának, hiszen sok agrárnövény fejlődéséhez lenne szükség még csapadékra. Rózsa János, a Rózsa Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője szerint ha nem érkezik sürgősen csapadék, úgy a kukoricatermés katasztrofális lesz.

– Az aszály nagyon sok mindent visszavetett, ez a szárazság rossz hatással van a kalászos gabonák termésmennyiségére – mondta az ügyvezető. – A búza végső érési folyamatban van, az elmúlt hetekben kellett volna, hogy kapjon esőt. Így nagyjából 20 százalékos lesz a mennyiségbeli csökkenés, és sajnos minőség sem fogja elérni a jobb szinteket. Csapadékra most a legnagyobb szüksége napraforgónak és a kukoricának van. Ha a kukorica rövid időn belül nem kap esőt, akkor még a közepes termés elérésre sincs reményünk.

Az ügyvezető hozzátette: a kaszálókon évente kétszer szoktak szénának valót nyírni, második kaszálás idén nem várható. A lucernamennyiség is megnegyedelődött. Öntözni csak azok a cégek tudnak, akik rendelkeznek víztározóval és a téli többletet el tudták tárolni.

Nem csak a gabonafélék termésére van hatással a szárazság: több gyümölcs, palánta és a szőlő növekedése is folyamatban van még. Horváth László, a Nagyatádi Kertbarátok Egyesületének elnöke szerint a szőlőfürtök fejlődéséhez égető szükség lenne a csapadékra.

– Bár a szőlő szereti a meleget, de ez a mostani aszály már túlzás – állapította meg az elnök. – Nagyon kéne víz a szemek fejlődéséhez. A meleg egyébként a lisztharmatnak is kedvez, az ellen is folyamatosan védekezni kell. A szárazság a többi, még érő gyümölcsre is hatással van: a cseresznye, meggy szintre ráaszalódik a fákra, nem tudnak kitelni a csapadékhiány miatt. Ahol az elfagyás után még maradt kajszibarack, ott sem fog tudni rendesen fejlődni. A kerti növényekkel is nagy gond van. Szegény palánták erőlködnek, lesz is némi termés, de látszik rajtuk, hogy baj van. Többszörösét kell öntözni, mint ami ilyenkor megszokott.

A szárazság nem lokális szintű: az OMSZ adatai szerint szinte az egész országban aszályos az időjárás, leszámítva az Alpokalja és a Balaton-felvidék egyes részeit, valamint pár északi területet. A elmúlt hónapban országszerte csak foltokban, zivatarok és záporok formájában volt csapadék.