Idén karácsonykor a legfontosabb: ellensúlyozni az elszigetelődést

Egy, a korábbiaknál sokkal bizonytalanabb, lelkileg és egzisztenciálisan is terhelt év karácsonyára készülünk. Ráadásul sokunknak éppen arra lenne a legnagyobb szükségünk, amitől megfosztattunk: az együttlétre.

A karácsony – az ünnepek ünnepe, ahogy Assisi Szent Ferenc nevezte – szakralitáson túli lényege éppen az, hogy olyankor összejön a család, lehetőség szerint még a távolabb élők, akár külföldről, is hazatérnek: együtt ünnepelni a karácsonyt. Nincs nagyobb magány, mint amikor ilyenkor egyedül marad az ember, legyen bár fiatal, középkorú vagy idős. Magyarországon amúgy is minden 7-8. ember egyedül él. A legtöbben, persze, idősek.

– Ilyenkor mélyebb az izoláció és a szomatikus veszteségek (értsd: az életminőség romlása) érzése – mondta dr. Dufla Ferenc nagyatádi pszichológus. – Ellensúlyozó hatással bír azonban a jó családi és szociális támogatottság, a magasabb gyerekszám, a ténylegesen megélt vallásosság, valamint a rendszeres fizikai és mentális aktivitás. Nem nehéz arra következtetnünk, hogy a karácsonyi időszakban kiemelt fontosságú, hogy az egymáshoz közel vagy egymástól távol élő rokonok, barátok a szükségszerű intézkedések betartása mellett is szorosabb kapcsolatban maradjanak egymással. Amennyiben erre nincs lehetőség, érdemes az elszigetelten, egyedül élő idősek figyelmébe ajánlani a karácsonykor is ingyenesen hívható lelki elsősegélyvonalak valamelyikét.

Ilyen például a LESZ, a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálat ingyenes 116-123, vagy 0680 810-600-as számon elérhető vonalait, melyek a tavalyi év folyamán a karácsonyi időszakban mintegy 170 ezer hívást bonyolítottak le.

Gyakorlati tanácsot nehéz ebben a helyzetben adni, mivel a probléma elsődleges összetevői mindig szubjektívek, egyedi elbírálást és megoldást igényelnek. Különösen igaz most, amikor az elsődleges ajánlások (pl. idősklubok látogatása, kapcsolattartás rokonokkal, stb.) a szociális távolságtartás miatt nem kivitelezhetőek.

– Könnyíthet a helyzeten, ha van egy háziállat, aki a szoros fizikai gondoskodáson túl érzelmi horgonyt is jelenthet az izolációban. Fontos kiemelni, hogy azok a társadalmi változások – amik a generációk közötti szorosabb kapcsolattartást nehezítik, és melynek szélsőséges következménye lehet az időskori elszigetelődés – ellensúlyozása, az idősek felé fordulás kollektív feladat kellene, hogy legyen – hívta fel a figyelmet a pszichológus.

Idén jelentősen változtatnunk kellett a mindennapi rutinjainkon, folyamatos alkalmazkodást igényelt a járványveszély. Ezek és a kényszerű izoláció nyilvánvalóan több stresszt okoztak. Hogyan lehet a jelenlegi helyzetet pozitív irányba fordítani? – erre ad választ Nagy Henriett klinikai szakpszichológus a hvg-ben.

Íme, a lehetőségek. Nem kell annyit rohangálni ajándékok és bevásárlás után, elmarad sok rokonlátogatás, több időnk marad az odafigyelésre, a szűk családi körre.

Az önzetlen segítés, a másokról való gondoskodás nagymértékben csökkenti a reménytelenség érzését. A kedvesség, a másikra való odafigyelés akár ismeretlenek között is képes apró, szeretetteljes pillanatokat teremteni.

Nagy ajándékok helyett észrevehetjük az élet apró örömeit. Henriett szerint a pozitivitás fejleszthető: lényege, hogy megtanulunk hálásnak lenni azokért a dolgokért, amiket eddig természetesnek vettünk.

Végül azt tanácsolja, még akkor is teremtsünk karácsonyi hangulatot, pl. díszítsük fel a fát és a lakást, ha egyedül leszünk. Az önmagában is segíthet ünnepi pillanatokat teremteni.