Hallottam sírni a vasat, hallottam az esőt nevetni

Szellem és szerelem – József Attila ars poeticája a 21. században is örök érvényű, tagadhatatlan igazságokat hordoz magában. A tegnapi műsort követően mécsesgyújtással és virágokkal állítottak neki emléket.

Tegnap a magyar költészet napja alkalmából zenés-prózai műsort tartottak a kulturális központban. A fellépők minden korosztályból képviseltették magukat. A rendezvényen szereplői a magyar költészet legszebb gyönygszemeiből válogatva szavaltak verseket. Városunk polgármestere köszöntőbeszédében több gondolatban is kiemelte, hogy a költészet, különösen József Attiláé mennyire a mély, kimondatlan igazságok megfogalmazásának eszközeként szolgált és szolgál a mai napig is. 

„Alig hallottam sorsomba merülve, hogy fecseg a felszín, és hallgat a mély.” Milyen igaz. Néha nem vesszük észre, hogy mi az igazi érték. Mi az igazán fontos. Mi a lényeges, mi az, amit valóban el kellene érnünk, meg kellene ragadnunk. Ami igazságot, ami hazafiságot, ami előremutatást jelent. Fecseg a felszín és hallgat a mély. Nekünk is meg kell hallanunk ezt a mélyet. A saját sorsunkban is, a közösség életében is, és a nemzet sorsába, életében is, hiszen a Dunánál című verset a Magyar Nemzetnek írta József Attila – mondta beszédében a polgármester. 

A műsort követően mindenkit meginvitáltak József Attila szobrához, ahol virágot és mécsest helyeztek el. A szobor mellett egy régivágású bőrönd feküdt nyitva, melybe a rendezvény szervezői Nagyatád lakóitól várják a számukra legkedvesebb József Attila sorokat. Ezekből a sorokból válogatva később kőbe vésve fognak a kölőről elnevezett sétányon megjelenni.