Gonosz szellemeket űztek Nagyatádon
Tífuszjárvány a nőegylet bálján; Gonosz szellemek Nagyatádon; Többen párbajoztak a városban. Ezeken a napokon Nagyatádról, Nagyatádon.
Tífusz a nőegylet bálján
Dr. Szaplonczay Manó 1905-ben jegyezte le, hogy Nagyatádon sokan tífusszal estek ágynak. A lázas nyomozómunkának köszönhetően kiderítette, hogy abban az évben, még február 1-jén nőegyleti bált tartottak, és pont azok a kisasszonyok este ágynak, akik részt vettek az eseményen. Mondjuk a leírás szerint nem volt nehéz dolguk elkapni valamilyen betegséget, mert a kút vasszerkezetét trágyás szalmával pakolták meg az udvaron, aminek a leve belecsöpögött a kút vízébe. Igaz, jegyzi meg, ezzel a vízzel csak mosogattak, az ivóvizet a szomszédból hozták, azonban ott meg a kút mellett trágyalével telt pocsolyák voltak mindenfelé.
A szerző azt is megjegyezte, hogy a bálon résztvevő három férfi nem lett tífuszos, pusztán azért, mert sokfélét fogyasztottak ugyan a bálon, de a víz nem volt köztük.
Több mint húszan kapták el a betegséget, ám mindannyian felgyógyultak.
Gonosz szellemek Nagyatádon
Egészen szürreális beszámolót közölt a Somogyi Hírlap 1907. március 28-án, esetleg Kassák Lajost kérték fel szerzőnek, nem tudni. Történt ugyanis, hogy Nagyatádon megjelentek a gonosz szellemek, aminek hallattán Kaposvárról egy kisebb csapat elindult, hogy kivizsgálja az esetet. Azt szintén nem tudni, hogy a nagyatádiakon milyen őrület lett úrrá, hogy gonosz szellemekkel hadakoztak. Az ártatlan bevezetőt követően azonban a lap hasábjain elszabadult a pokol, egy egészen avantgárd beszámoló kerekedett, amiből nem is idézünk, hanem megmutatjuk az egészet.
Érdekesség, hogy az Alsólendvai Híradó 1907. május 5-i számában, kicserélt helységnevekkel, szinte szóról szóra ugyanezt az írást megtaláltuk, így az a tippünk, hogy a vicces kedvében lévő szerző több újságnak is elküldte ezt a történetet (aktualizálva a helyet), és reménykedett benne, hogy valamelyik lehozza. Mindenesetre arra biztosan nem számított, hogy majdnem 120 évvel később újra előkerül az írása.
Spiritiszták és vándorszínésznek.
— Rejtélyes eset Nagyatádon. —
Arra a hirre, hogy Nagyatádon megjelentek a gonosz szellemek, Kaposvárról egy deputáció indult ki a helyszínére, hogy végére járjon a babonának, amely a jámbor nép között rohamosan elterjedt. A küldöttség az egyik ottani korcsmában kötött ki. Ott eresztett horgonyt. Csakhamar aztán hozzáfogtak a szellemidézéshez. — A társaság mindenekelőtt krampampulit főzött. A bűvös bájital kékes lángjai mellett varázsigéket suttogtak, mire nyomban megjelentek a cigányok. Hárman vagy heten. Megszállták a tanyát. S nagy hirtelen elrántottáka spiritiszták indulóját. A szellemidéző dallamokra röpködni kezdtek a poharak és a tányérok. Az asztalok és a székek táncra perdültek. A falakról meg záporként potyogott a vakolat. Az egyik deputáns tűzoltókért kiáltozott, azután csönd lett. A krampampuli eközben elaludt. A szellemek eltűntek. A cigányok ráhúztak egy repertoáron levő bicskanyitogató dallamra. Mire Thalia koszorús papnői és papjai vonultak be a csarnokba, ahol tüstént megtelepedtek. A drámai szende meg a társalgási szubrett — ketten nem voltak együtt egész száz évesek — bájos pillantásokat kockáztattak. Ezektől újból lángra lobbant a krampampuli és a vidámság pislogó parázsa. A jellemficamító drámai apa, valamint a bonvivant és az intrikus együtt szalonnáztak. A primadonna retket evett. A hősszínésztökmagot fosztott. A deputáció pedig gyöngéden szeszelgetett, miközben szebbnél-szebbdarabokat intonáltak. Az egyik vándor színész bass-sekundot fújt s elnyomta hangjával a kisbőgős lágy zenéjét. Emiatt aztán csakhamar kitört a vész. A cigányok el akarták hallgattatni a mélyhangu színészt. Ám ez annál jobban bömbölt, ordított. Erre a karvezér prímás a hegedűtartózsákot beledugta a teatrista szájába, aki a durva inzultusra felkapta az asztalon gőzölgő tálat, amiben újból meggyújtották a krampampulit, s azt a banda nyaka közé lottyantotta. A cigányok vészkiáltására megjelentek a környékbeli tűzoltók, akik lokalizálták a mulatságot. A sugárcsövet eközben véletlenül a drámai szendének irányították, aki sikoltozva menekült az egyik deputáns keblére, ahonnét csak községi közerővel lehetett letépni. A nyugalom csak a késő éjjeli órák banállott helyre, amidőn a küldöttség befogatott. Nemsokára aztán hazaérkeztek Kaposvárra. De arról, hogy miképen fogták meg a kísérteteket, egyik sem szólott.
Lovagias élet Nagyatádon
Egy társaságbeli szóbeszéd párbajba csapott át Nagyatádon 1908-ban – írja a Pécsi Napló.
Két párbajt láthatott az arra érdemes közönség a városban, a főszereplője mindkét esetben Treutler Zoltán közjegyzőségi hivatalnok volt, aki két áldozatán karddal vett revansot egy pletyka miatt. Először párbajra hívta László Vilmos hivatalnokot, őt legyőzte, ám ezzel még nem ért a bosszúhadjárat végére, ugyanis Oderszky Győző méntelepi hadnaggyal is kardcsörtébe kezdett. Mindenesetre a hadnagy már nagyobb falat volna számára, súlyosan megsebesítették egymást. Mindennek tetejébe a hatóságok még eljárást is indítottak ellenük.
(Forrás: arcanum.hu; Országos Széchenyi Könyvtár)
