Egyre kevesebb élelmiszert veszünk, de sokkal több pénzért
Ez látszik az országos adatokból és a nagyatádiak elmondásából is. A háztartások egyre inkább visszafogják az élelmiszerre fordított kiadásaikat. Mind többen keresik az akciós és a gyengébb minőségű termékeket.
Több mint 20 éve nem zuhant ekkorát az élelmiszerboltok forgalma
A KSH hétfőn közzétett adatai szerint a magyarországi üzletek forgalma decemberben az egy évvel korábbihoz képest csökkent. Ami igazán figyelmeztető, hogy leginkább az élelmiszer jellegű vegyes kereskedések forgalma esett vissza:
ebben az üzlettípusban 10,5 százalékos visszaesés történt, ennél nagyobb mértékű zuhanás pedig nem volt az elmúlt 20 évben.
A korábbi rekord 2009 novemberére datálható, az akkori nemzetközi gazdasági válság hatására 7,9 százalékos csökkenést mértek.
Ugyancsak sokatmondó adat, hogy miközben 10,5 százalékkal csökkent az élelmiszerek forgalma, ezekben a boltokban mintegy 23 százalékkal több pénzt költöttek az emberek:
vagyis kevesebb élelmiszert vásároltunk jóval több pénzért.
Eközben egyébként az ital- és dohányárut értékesítő kereskedelmi egységek forgalma kissé még nőtt is.
Egyébként szintén esett valamelyest az internetes kereskedelem (-7,1%), az iparcikk jellegű (-5,5%), valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek (-5,3%) eladása. Viszont az üzemanyag-kiskereskedelem decemberig kb. 25 százalékkal nőtt, ám amikor megszűnt a benzin és a dízel hatósági ára, azonnal visszaesett a kereslet a kutakon.
A megoszlást tekintve a legnagyobb forgalmat a kiskereskedelemben az élelmiszerboltok bonyolítják (48 százalék). A KSH adataiból látszik: már június óta kevesebb élelmiszert vásárolnak az emberek, a visszaesés október óta pedig markánsan nőtt.
Válságtüneteket látnak a szakértők
Olyan folyamatokat látni, amelyek válságok közepette alakulnak ki – értékelték az adatokat a Portfoliónak a szakértők. A kilátások sem jók: idén várhatóan csökkenni fog a fogyasztás a magas infláció és a visszaeső reálbérek miatt.
A következő hónapokban a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése – prognosztizálták.
A nagyatádiak kevesebbet vásárolnak, az akciós termékeket keresik
– Sokkal kevesebb csipszet veszünk, sajtból is kevesebbet; és már nem vagyok hajlandó betenni a kosárba pl. a hurkát és a kolbászt, mert pofátlanul drágább lett, korábban 1000 forint volt, most már 2500. Egy ideje pedig már otthon sütjük a kenyeret – válaszolta egy kétgyermekes nagyatádi családapa. – Összességében azt látom, hogy az a heti nagybevásárlásunk a Lidl-ben, ami pár hónapja 18 ezer volt, most nem áll meg 25 alatt.
– Egyre több dologra mondom azt, hogy na, nem, ennyiért már nem veszem meg, most hétvégén pl. a kólára – mondta egy kétgyermekes családanya. – És eddig mindent egy helyen vásároltam, most már pl. sajtért átmegyek egy másik üzletbe. Ruhát muszáj venni a gyerekeknek, magamnak eddig is ritkán szoktam, a férjem kint dolgozik, a benzinen nem tudunk spórolni, annyi, hogy azért még fodrászhoz eljárok.
– Tudatosabban vásárolok. Amíg korábban kértem egy kiló húst, és azt kérdezték, 1,30, maradhat?, bólintottam, most nem. Ezenkívül az akciós termékeket választom – ez egy felső középréteghez sorolható férfi reakciója.
– Az akciósat veszem, utána döntöm el, hogy mit főzök abból – mondta az ötvenes családanya. – Nagyon visszafogtam a gyümölcsök és a tejtermékek vásárlását: a kefírét, a joghurtét és a sajtét. Most pedig nekiállok kenyeret és kiflit sütni, mert elképesztő, hogy pl. a nagykifli 160 forintba kerül.
A fenti válaszadók kivétel nélkül a jövedelmi középréteghez vagy felső középréteghez tartozók; az alsó középréteg, pláne a szegények sokkal súlyosabb gondokkal küszködnek, közülük néhányan annyit közöltek, hogy fáznak otthon, ill. gyakran már úgy sem tudják beosztani a hónap végéig a pénzüket, hogy kizárólag a legolcsóbb élelmiszereket veszik.
Egyetlen pozitív változásra tudunk rámutatni: a háztartások túlnyomó többségében csökkent az élelmiszer-pazarlás.
Alapvetően mind a válaszokból, mind a statisztikai adatokból az rajzolódik ki, hogy – a jómódúak kivételével – mindegyik jövedelmi réteg eggyel alacsonyabb szintre lépett elsősorban az élelmiszer-vásárlást tekintve – a legszegényebbeknek viszont már nem maradt hova hátra lépni. A fogyasztás csökkenése részben mennyiségi esést, részben pedig minőségi romlást jelent.