Drámaian fogy a Nagyatádi járás és Dél-Somogy lakossága

A legnagyobb számban a három dél-somogyi városban csökkent az állandó lakosok száma Kaposvár után 5 év alatt, míg leginkább a Balaton dél-nyugati partján nőtt a számuk – derül ki a legfrissebb statisztikából.

A Belügyminisztérium friss statisztikái a magyar települések állandó lakosságának számáról arról tanúskodnak: amíg egyes helyeken akár 30 százalékkal is nőtt egy év alatt a lakosságszám, öt év alatt pedig meg is duplázódhatott, addig máshol 20-40 százalékos csökkenés mutatkozik – elemezte az adatokat a Pénzcentrum.

Az állandó lakosság változhat születés, halálozás, vagy költözés miatt, ha azt bejelentették a hivatalban is. Az adatok vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy azok az állandó lakosok változását mutatják, ami nem azonos a valós népességadatokkal – azokról majd a tavalyi népességszámlálás fog pontos képet mutatni.

Az országos mutatók elemzéséből főleg a somogyiakat emeltük ki.

Ahonnan menekülnek a lakosok

Az egy éves változást vizsgálva az első húsz helyen szereplő települések között 3 somogyi akad:

8. Libickozma (-10,9%)

14. Kaszó (-9,3%)

15. Rinyaújnép (-9,1%)

Ugyanezt tekintve 5 év alatt a top 20-ban kettő somogyi van, mindegyik dél-somogyi:

7. Kastélyosdombó (-26,5%)

18. Kaszó (-21,2%)

Ha a városokat vizsgáljuk, hogy egy év alatt melyekben fokozódott az elvándorlás, akkor egyetlen somogyit találunk a top 20-ban: Kadarkút 17. az országos listán, 1,9 százalékkal csökkent a lakosságszáma. Ám ha a listából kivennénk a budapesti kerületeket, akkor, sajnos, Nagyatád is bekerült volna a 20-as rangsorba.

Az 5 év alatti fogyást tekintve nincs somogyi város az első húszban: Tiszaújváros (-12,4%) és Kazincbarcika (-10,5%) vezeti a listát, és az első 20 között található Dunaújváros, Salgótarján, Szekszárd és Paks is.

Grafika: penzcentrum.hu
Grafika: penzcentrum.hu

A legnagyobb lakosságszám-csökkenést elszenvedő települések mindkét listáján megtalálható a somogyi megyeszékhely: Kaposvár a 13. mínusz 616 fővel, -1 százalékkal az egy éves; és 10. mínusz 3 448 fővel (!), -5,41 százalékkal az öt éves időtávot áttekintő táblázatban.

Az 5 éves összehasonlításban Nagyatád is meglehetősen rosszul áll: 6,3 százalékkal, 675 fővel csökkent a lakossága, vagyis a somogyi városok között a legnagyobb arányban.

Ahova tömegével költöznek

A friss statisztikákban alapján az elmúlt egy, illetve 5 évben rengeteg kistelepülésen figyelhető meg az állandó lakosság ugrásszerű növekedése. Ebben bizonyára szerepe van a különböző családtámogatásoknak – mint például a falusi csok -, a fővárosi négyzetméterárak emelkedésének, és a járvány hatásainak is. Természetesen az agglomerációs hatás sem elhanyagolható.

A legnagyobb arányban kistelepüléseken nőtt a lakosság száma, köztük egyetlen somogyi akad a top20-ban, a 13. helyen a Csurgói járásban fekvő Somogybükkösd: 12,9 százalékkal, 93 főről 105-re egy év alatt. Ötéves viszonylatban nincs somogyi település az első 20-ban. Ezen a listán egyébként az osztrák-szlovák-magyar határ mentén fekvő Rajka az első, 5 év alatt több mint megkétszereződött a lakosságszáma, 6 878 főre nőtt.

Ugyancsak érdemes megnézni, számszerűen hol nőtt leginkább a lakosságszám. Ezen a listán már az agglomerációs hatás dominál: az első 20 településből csak 3 nem Pest megyei.

Somogyban ide költöznek, ill. innen mennek el a lakosok

Ha kifejezetten a somogyi településeket elemezzük, akkor világosan kirajzolódik, hogy leginkább néhány Balaton-parti településen volt jelentős a beköltözők száma és aránya, ugyanakkor – Kaposvár mellett – a három dél-somogyi városból vándoroltak el leginkább az állandó lakosok 5 év alatt. Két éve, a covid-járvány idején sokan költöztek a Balaton déli partjára, Máriafürdő, Berény és Keresztúr volta három legkedveltebb település. Főleg az olcsóbb ingatlanárak és a nyugodt, csendes környék miatt választották elsősorban a kisgyerekes családok, jellemzően Budapestről és környékéről.

Legnagyobb számban nőtt az állandó lakosok száma:

  • Balatonkeresztúr 207 fő (1 827 főre, 12,8%)
  • Balatonmáriafürdő 121 fővel (892 főre, 15,7%)

Legnagyobb arányban nőtt az állandó lakosok száma:

  • Városok között: Igal (8%)

Települések között:

  • Hosszúvíz (36%; +18 fő)
  • Libickozma (22,5%; +9 fő)
  • Csákány (18,4%; +56 fő)
  • Főnyed (16,9%; +14 fő)
  • Somogybükkösd (18%; +16 fő)
  • Balatonmáriafürdő (15,7%; +121 fő)

A legnagyobb arányban csökkent az állandó lakosok száma:

  • Kastélyosdombó -26,5% (-63 fő)
  • Kaszó -21,2% (-21 fő)
  • Fiad -18,1% (-26 fő)
  • Porrogszentpál -16,1% (-14 fő)
  • Visz -15,5% (-32 fő)

Közülük 3 dél-somogyi község.

A legnagyobb arányban a 3 dél-somogyi városból költöznek el az emberek a már említett Kaposváron kívül:

  • Nagyatád 6,3% (-675 fő)
  • Csurgó -5% (-250 fő)
  • Barcs -4,8% (-531 fő

A Nagyatádi járás településein így változott az állandó lakosok száma 2018-2023. között:

A járás minden településén csökkent az állandó lakosok száma, egyet kivéve: Szabáson 43 fővel nőtt. A járás falvaiban 782 fővel laknak kevesebben, mint öt éve. Ha Nagyatádot is hozzászámítjuk, összesen 1457-tel csökkent a lakosságszám – nagyjából, mintha eltűnt volna Somogyszob népessége.

  • Bakháza: -25 fő (195-ről 170-re)
  • Beleg: -51 fő (637-ről 586-ra)
  • Bolhás: -29 fő (429-ről 400-ra)
  • Görgeteg: -70 fő (1159-ről 1089-re)
  • Háromfa: -21 fő (733-ről 712-re)
  • Kaszó: -21 fő (99-ről 78-ra)
  • Kisbajom: -40 fő (424-ről 384-re)
  • Kutas: -92 fő (1483-ról 1391-re)
  • Lábod: -37 fő (1886-ról 1849-re)
  • Nagykorpád: -46 fő (579-ről 533-ra)
  • Ötvöskónyi: -53 fő (948-ról 895-re)
  • Rinyabesenyő: -12 fő (205-ről 193-ra)
  • Rinyaszentkirály: -39 fő (431-ről 392-re)
  • Segesd: -182 fő (2549-ről 2367-re)
  • Somogyszob: -74 fő (1546-ról 1472-re)
  • Szabás: +43 fő (571-ről 614-re)
  • Tarany: -33 fő (1179-ről 1146-ra)
Fotó: Röhrig Dániel
Fotó: Röhrig Dániel

Megosztás