Drágul a horgászat

Idén 6300 forintért juthatott valaki a horgászat alapfeltételeihez, ami tartalmazza az állami horgászjegyet is. Jövőre ezt 11 ezer forintra emelik. Nagyatádon még nem ült össze az horgászegyesület közgyűlése.

A Magyar Országos Horgász Szövetség választmánya múlt pénteken döntött az egyesületi tagságtól független díjak, vagyis az állami horgászjegy, a fogási napló és az úgynevezett Egységes Szövetségi Hozzájárulás emeléséről.

A 74,6 százalékos áremelés mellett közleményük szerint azért döntöttek, mert

a magyar halgazdálkodást a háborús infláció mellett az évszázad aszálya is nagyon súlyosan érintette. Az eredményes haltermeléshez takarmány, a vízellátáshoz energia, a szállításhoz üzemanyag és az egész, jellemzően időigényes, hároméves termelési folyamathoz emellett jelentős élőmunka is szükséges.

De a halak beszerzési ára is jelentősen emelkedett, a ponty egy évvel ez előtthöz képest hetven százalékkal kerül többe.

A 11 ezer forintos kezdőcsomaggal csak arra jogosult a horgász, hogy kiváltsa a területi horgászengedélyt. Ezeknek az ára régiónként változik.

A Nagyatádi Horgász Egyesület elnöke, Radics Antal elmondta, hogy idén még nem ült össze a közgyűlés, hogy megvitassák a 2023-as évre az árakat, ám azt hozzátette, hogy tavalyelőtt még 650 forint volt a telepítendő halak kilója, idén már 1430.

Beszélt arról is, hogy sok helyen már nem is adnak ki napijegyet, ugyanis ilyen halárak mellett nem éri meg. A nagyatádi Jóléti tavon (Csónakázó-tó) még van lehetőség napijegy kiváltására.

Egyébként a tóra 48 ezer forintba kerül az éves területi jegy, illetve 25 ezer forint hozzájárulást kell fizetni a halasításért, de van lehetőség napijegy kiváltására is. A sportjegyet 3 ezer forintért válthatunk, ám ezzel halat nem lehet a horgászterületről kivinni, 7 ezer forintért viszont 2 darab nemes halat és 3 kg egyéb halat haza lehet vinni.