Csövet fektetett le a Claessens Group a Rinyához

Egy 550 méter hosszú csövet fektettek le a Rinya és az épülő jánosmajori víztározót között. A helyszínen szerzett információk szerint vízátemelő szivattyút fognak építeni, de a cégcsoport ezt még nem erősítette meg.

Javában zajlanak a munkálatok a nagyatádi elkerülő út mellett, a jánosmajori szántóföldeken. Mint ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Claessens Group modern öntözőrendszert és egy ehhez tartozó 12 hektáros, 600 ezer köbméter kapacitású víztározót épít, így biztosítva a megfelelő vízellátást az aszályos időszakokra. A projekt kezdetekor több nagyatádi hangot adott az aggodalmának, hogy a víztározó feltöltésére esetleg a Rinya vizét fogják használni, mely így hatással lehet a folyó vízhozamára, és így a nagyatádi csónakázó tó vízszintjére is.

Az ezzel kapcsolatos kérdésekkel szerkesztőségünk megkereste a Claessens Groupot, erre kaptuk válaszul a sajtóközleményt, melyből a korábbi cikkünk íródott.

A cégcsoport hangsúlyozta: a nagyatádi halastavakból semmilyen formában nem vonnak el vizet, és a beruházás minden hatósági engedélyt megkapott, így a környezetvédelmi szervekét is. A szerkesztőségünknek elküldött sajtóközlemény alapján a vízellátást kizárólag abból a magas vízállás melletti többletcsapadékból biztosítanák, amely általában hasznosulatlanul elfolyik a téli és kora tavaszi időszakban – ám ez a mondat akár úgy is értelmezhető, hogy a magas vízállás mellett a felduzzadt folyóból veszik ki a ezt a többletet. Így érthető módon az atádiak szerettek volna megerősítést kapni arra nézve, hogy a tározót nem a Rinya vízéből töltik fel – mivel mindeddig ezt így nem garantálták.

Az ezzel kapcsolatos aggodalmakkal fordult Ander Balázs országgyűlési képviselő az agrárminiszterhez, Dr. Nagy Istvánhoz. „Azért a víz az úr!” című, március 9-én keltezett írásbeli kérdésében egyebek között arra szeretett volna választ kapni, hogy mely szakhatóságok milyen hatástanulmányok nyomán engedélyezték az építkezést, illetve garanciát kért arra nézve, hogy valóban csak csapadékvízből oldják majd meg a tározó feltöltését. A válasz végül a belügyminisztériumból érkezett két héttel később. Ebben a tárca azt írja:

**a Jánosmajor öntőzőfejlesztése tárgyú beruházást a kormány „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította”.**

Mint gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházást. A térség ellenzéki képviselőjének kérdéseire pedig az alábbi választ adták:

„A beruházás megvalósításához a szakhatóságok, így a területi környezetvédelmi hatóság és a területi talajvédelmi hatóság, valamint a bányászati hatóság előírásokkal hozzájárultak. Az engedély kiadásához szükséges további feltételek rendelkezésre álltak, így a zöldség és szántóföldi növények esőztető öntözését célzó beruházás vízjogi létesítési engedélyt kapott, amely 2021. január 19-én véglegessé vált.”

Hogy ez mennyiben minősül érdemi válasznak a feltett kérdésekre, azt döntse el az olvasó.

A héten az ügy egy újabb fejleménnyel bonyolódott: több atádi jelezte szerkesztőségünknek szerdán, hogy a jánosmajori építkezésnél egy hosszú, 550 méteres csőnek ástak árkot, mely összeköti a leendő víztározót a Rinyával. Délutánra már le is fektették a csöveket. A folyó felőli vége körülbelül 50 méterre északra fekszik a régebbi Rinya-hídtól (Szollár híd).

A helyszínen szerzett információk szerint ezen a végen egy vízátemelő szivattyút akarnak létesíteni. Ezt a feltételezést megerősíti az a tény, hogy a csővég mellett egy elektromos kábel is látható, és hogy a területet „erősáramú kábel” szalag veszi körbe. A csövet már betemették, csak a part közelében emelkedik a felszín fölé. Egyelőre a Claessens Group nem erősítette meg, hogy valóban egy vízátemelő rendszert fognak itt építeni. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinket csütörtökön elküldtük a cégcsoportnak, azóta még nem válaszoltak.