Békés ünnepeket kívánunk

Ma már egy órával tovább élvezhetjük a nappal fényeit az óraátállítás miatt, amelyet csak nem tudnak eltörölni. Tényleg érdemes kiélvezni, lassítani egy kicsit ebben a száguldó világban, és odafigyelni egymásra, önmagunkra húsvét idején. Holnap pedig locsolkodás, a kiveszőben lévő hagyomány művelői készülhetnek a vödrökkel, szifonokkal, a békésebbek pedig kölnivel.

Hajnalban vette kezdetét a nyári időszámítás, aminek köszönhetően egy órával hosszabb ideig élvezhetjük a zavartalan napsütést, már, amikor nem borít be minket a szaharai por, ami az előrejelzések szerint kedden távozik a hidegfront és az élénk, esetenként viharos déli széllel.

Az óraátállítást már évek óta el akarják törölni, egyre-másra születnek a céldátumok, majd azóta mind fontosabb feladatok elé állították a döntéshozókat a történések. Először a koronavírus-járvány, most pedig a háború miatt szorult háttérbe a kérdés, csak remélhetjük, hogy az eljövendő időkben némileg békésebb idők köszöntenek ránk, és szerét ejthetik az ilyen bagatell kérdések megvitatásának is.

A kereszténység legnagyobb ünnepe zajlik, Jézus feltámadását ünneplik szerte a világban. Nagyatádon a hívek végigjárták a keresztutat pénteken, megtartották szombaton a vigíliát (éjszakai istentiszteletet), amely körmenettel és ételszenteléssel ért véget.

Holnap pedig egy kiveszőfélben lévő hagyomány művelői örülhetnek, hisz eljövend a locsolkodás ideje, amelyet egyes vidékeken vízbehányó hétfőnek is hívtak, hisz korábban az volt a szokás, hogy a lányokat, akik a jeles alkalomra a legszebb ruhájukat öltötték fel, vödörnyí vízzel locsolták meg, vagy adott esetben az itatóvájúba dobták. A locsolkodás, ha nem is a mai formájában, de már évszázadok óta velünk élő hagyomány, első írásos említése Magyarországon az 1700-as évekre tehető, de a térség több országában már 1300 körül születtek beszámolók róla. Egyes vidékeken, például Somogyban is szokás volt még az úgynevezett vesszőzés, a falusi legények fűzfavesszőből fontak vesszőt, amellyel megcsapkodták a lányokat. A vesszőre ezután a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.

A locsolásért általában hímes, de legalábbis piros tojás járt. Utóbbi egy legenda miatt alakult ki: mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra.

Mostanság már sokat szelídült a hagyomány: a fiatalok általában kölnivel indulnak útnak és nem vödrökkel, a locsolásért pedig nemcsak tojást, hanem egy kis pénzt is kapnak a háziaktól.

Mindenesetre azok, akik nem követik a húsvéti hagyományokat, nekik sem lehet okuk panaszra. A Kossuth utcában éppen virágzik a japáncseresznye, ami messze az egyik legszebb látvány így tavasszal. Érdemes megnézni, egy hosszabb sétát tenni a városban, lassítani és pihenni mind a testnek, mind a léleknek.

Békés húsvétot kíván az Atádhír.