Az elfelejtett földbirtokos
A város nem hagyja méltatlanul a feledésbe veszni Lelbach Keresztélyt, aki a huszadik század elejétől kezdve haláláig egymaga virágoztatta fel a várost. Ma délután háromkor emlékkövet avatnak a róla elnevezett ligetben.
1905-ben egy igazán különös férfi érkezett hozzánk Bácskából, hogy a meghirdetett nagyatádi uradalmat megvásárolja. Miután bemutatták neki a területet, az elmondások szerint leakasztotta a válláról a táskáját, és egy összegben kifizette a vételárat, így az atádi földterület hatvanhat százaléka az ő tulajdonává vált. Arról, hogy miért éppen ezt a területet választotta, pusztán találgatások vannak.
Az uradalomhoz tartozó épületek között a mai Atád áruház helyén álló Korona Szálló és Étterem, malmok, téglagyár és a méntelep épülete és területe volt, ahol most már a József Attila Kollégium áll. Csak a majorságaiban 460-an éltek, azaz ő volt Nagyatád első számú munkaadója.
Gazdakört alapított, sokat tett azért, hogy a dohánybeváltó Nagyatádra kerüljön, vásár-vámjogot szerzett, így ő határozhatta meg a vásárok időpontja. Birtokaiból területeket adott át azért, hogy utcákat létesítsenek. Egyetlen kikötése volt, hogy az utcákat a trianoni döntés során elcsatolt területek nagyvárosairól nevezzék el. Tizenöt utca kapott városnevet, amiből tizenhármat még ma is úgy neveznek.
A nagyatádi „embersport” fellendítésében is nagy szerepet vállalt. Korábban az agárversenyek jelentették számára a sport egyetlen formáját, amiben agarai országos versenyeket is nyertek. A támogatásával sportpálya épült, 1910-ben megalakul a nagyatádi sportegylet, majd a Nagyatádi Atlétikai Club, a mostani Nagyatádi FC elődje.
Adakozott, fejlesztett, gépeket vásárolt, ezzel a korábban veszteséges uradalmat nyereségessé tette.
Gyülekezetté formálta az evangélikusokat és a reformátusokat. Területtel és építőanyaggal járult hozzá az evangélikus templom építéséhez, ami végül 1930-ban készült el, emlékét a templom falán egy márványtábla is őrzi.
Ma délután a róla elnevezett ligetben egy emlékkövet avatnak a tiszteletére, méltó helyet, el- és felismerést adva az emlékének.
Lelbach Keresztély 1934-ben, 74 évesen halt meg Nagyatádon.
(Felhasznált irodalom: Nagybocskai Tamás – Lelbach Keresztély)
