Akár a negyedére is visszazuhanhat a balatoni forgalom
Szigorították a korlátozásokat a Balatonon is. A nyári szezon már biztosan kiesik, legkorábban augusztusban várhatók a vendégek. A szakértők abban bíznak, hogy a járványt követően elsőként a belföldi turizmus indul újra.
A part menti lakosság jelentős részét képezik a nyaralótulajdonosok, akik a bezárkózás időszakában előszeretettel menekülnének ki városokból a tópartra, különösen húsvét idején. Ám az állandó lakosság életkora az átlag felett van, így a Balaton megrohamozásával őket teszik ki veszélynek. A kiemelt üdülőövezetben a polgármesterek ezért már bevezették a szükséges szigorításokat a csoportosulások elkerülése érdekében: a balatoni üdülőrégiókban már sok helyen lezárták a gyakran látogatott partszakaszokat és a strandokat, Balatonfenyvesen már tilos horgászni és a parton sétálni.
Húsvétkor különösen megszigorították a korlátozásokat a múlt hétvégén tapasztalt dömping fényében – a kellemes tavaszi idő többeket sarkalt volna a hosszú hétvégén is a kimozdulásra, és a Balaton ilyenkor első számú célpont. Idekattintva elolvashatják, a balatoni városokban milyen korlátozásokat vezettek be. Egyelőre úgy tűnik, eredményesek az intézkedések, hiszen a járvány üteme nem rohamtempóban növekszik.
A Balatoni Turizmus Szövetség elnöke egyfelől nagyon örömtelinek tartja, hogy a korlátozó intézkedéseknek köszönhetően sikerült ellaposítani a koronavírus-járvány görbéjét, és hogy ezáltal a felfutás is eltolódik, ugyanakkor így lassabban lesz túl rajta Magyarország. Így a járvány nyáron fog tetőzni, amit egy elhúzódó lecsengési időszak követhet, ez pedig önmagában is elvitte a teljes nyári szezont. Márpedig a Balaton turisztikai teljesítményének a fele ezekben a hónapokban termelődik. A szakértők szerint így csak az év elején, márciusig realizált, és a szeptember-decemberi forgalommal lehet számolni, ami a korábbi évek bevételének 25-30 százalékát jelentheti.
A Balatoni Turizmus Szövetség elnöke szerint viszont a járványt követően a turizmus újraéledéskor a belföldi idegenforgalom fog elsőként beindulni, „miután belföldön az ember mindig jobban ismeri a körülményeket és „nagyobb bátorsággal” indul el, kiszabadulva a négy fal közül.”
A térségben jelenleg a szállásadók vannak a legnehezebb helyzetben, őket követik az étterem- és büfétulajdonosok. Már most különösen sokan váltak és válnak munkanélkülivé a járvány miatt kialakult helyzetben, ezért azt tervezték, hogy az idegenforgalmi adó (ifa) megmaradó hányadából szolidaritási alapot hoznak létre számukra. Azzal számoltak, hogy a veszélyhelyzet miatt elvonják költségvetésükből az ifa egy részét, de arra nem, hogy az egészet. Ez mindenkit nagyon érzékenyen érint, hiszen az üdülőrégióban tilos sokféle vállalkozás, ipar telepítése, azaz zömmel a turizmusból élnek az emberek, és az önkormányzatok bevételeinek jelentős hányadát az ifa adja.
Nehéz év elé néz a balatoni hajózás is. A járatokban érdemi változást nem tervezett a BAHART, viszont az árakat biztosan meg kell emelniük. A Szántód-Tihany között közlekedő komp forgalma a vészhelyzet kihirdetése óta felére csökkent. Valószínűleg a cégnél elmaradnak a tervezett béremelések is, viszont abban bíznak, hogy elbocsátásokra nem kerül sor.
Ugyanakkor nem függesztették fel a már megkezdett balatoni fejlesztéseket, így a kormány által támogatott strand- és csúszdafejlesztések a járványügyi körülményekhez igazodva, meghatározott ütemterv szerint haladnak. Ez azt jelenti, hogy összesen 86, a Balatonon pedig 64 strand újulhat meg a közel 3 milliárd forintos forrásból.
