A válaszok nélkül hagyott vidék

Még októberben lépett szövetségre a Jobbik-Konzervatívok valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP). A két párt közös országjárást szervezett, ennek egyik állomása volt Nagyatádon.

Az eseményen Bencze János, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője elmondta: Magyarországon minden van, csak vidék- és agrárképviselet nincsen.

– Ez harminchárom éve hiányzik Magyarországról – fogalmazott a képviselő. – A gyakorlatban tapasztalom, hogy a döntéshozóknak, a döntéshozók munkatársainak a minisztériumokban semmi köze nincs a valósághoz, fogalmuk sincs, hogy vidéken mit él át egy vidéki állampolgár, hogyan él egy gazdálkodó.

Hozzátette: maga is gazdálkodóként, gazdálkodók között élt 29 évig, tehát pontosan tudja, hogy milyen helyzetben vannak.

– Azt vettük észre, hogy bármit szeretnénk, bármit kérünk, az süket fülekre talál, és süket fülekre talált korábban is, ám most már elértünk arra a pontra, amikor a kormánypropaganda kialakított egy olyan képet a gazdálkodókról, hogy azok luxus életet élnek, luxus telepjárókkal járnak, milliós gépekkel dolgoznak, és közben panaszkodnak.

A képviselő úgy fogalmazott: tudomásul kell venni, hogy Magyarország az adottságai és a földrajzi helyzete okán egy agrárország.

– Tehát az egy elmebaj, ami a magyar országgyűlésben zajlik a kormány részéről, hogy akkumulátor-gyártó nagyhatalom akarunk lenni lítium nélkül. Ez nem egy normális állapot – fogalmazott.

A Független Kisgazdapárttal azért léptek szövetségre, mert van egy közös céljuk, egy közös álmuk, jelesül: a magyar vidéken az agrárium segítségével minőségi, feldolgozott élelmiszerek gyártásával munkahelyeket teremteni, olyan munkahelyeket, amik nem ipari multik, ahol nem 2-2 és fél órát kell odautazni és ugyanannyit vissza a vidéken élőknek, hanem helyben, 30 km belül van ilyen lehetőség. Ráadásul a huszadik században több példa is akadt arra, hogy ez működőképes lehet, ám a rendszerváltoztatást követően ez a hálózat megszűnt.

– A kormány olyan szépen adagolja a propagandát, hogy az országjárás során kiderült: egy békési gazda azt hiszi, hogy Somogyban minden rendben van. Egy somogyi gazda azt hiszi, hogy Tolnában van minden rendben, és így tovább. A valóság az, hogy sehol, semmi nincs rendben a magyar agráriumban.

Balogh Károly, az FKgP elnöke arról beszélt, hogy a pártnak nem lehet más célja, csak és kizárólag a parlagon heverő, kiosztott, megműveletlen földeknek a mezőgazdasági hasznosításba vonása.

– Nincs más megoldás. Az agrárium, a mezőgazdaság az egyetlen kitörési lehetősége ennek az országnak – fogalmazott a pártelnök.

Hozzátette: a pártja szeretné elérni a reprivatizációt, a teljes és végleges kártérítését azoknak a gazdáknak, akik az elmúlt 100 évben megfizették annak az árát, ami ebben az országban történik.

– Csak az elmúlt 13 évben 12 ezer kisgazdaság szüntette be a tevékenységét az országban – mondta Balogh Károly.

Kiemelte, hogy ezeken túl a legfontosabb a FKgP szerint, hogy Magyarország csatlakozzon végre az Európai Ügyészséghez, hogy kialakulhasson egy valódi jogállam, amiben a mindenki számára egyértelmű jogsértéseket valóban feltárják. Továbbá fel kell ajánlani a NATO-nak, hogy létesítsen egy bázist az ország területén, amivel a pártelnök szerint kinyilváníthatja Magyarország az akaratát, hogy ehhez a közösséghez szeretne tartozni.

A vidékfórumon felszólalt még Schwarz-Kiefer Patrik, a Régiók Európai Bizottságának tagja is.

– Európában nem jelenik meg a magyar vidék hangja, pedig a kormány megtehette volna, hogy a Fidesz-KDNP Európa Parlamenti képviselői nemcsak a fővárosi emberek képviselik Európában, hanem a magyar vidék számára is biztosítja az európai képviseletet. De ez nem történt meg, pedig az EU a költségvetésének a 30 százalékát az agráriumra szánja, de ezeket a forrásoknak az itthoni felhasználása minimum kérdéses.

Elmondta: nálunk sajnos egy olyan világ teremtődött az elmúlt 30 évben, ahol egyáltalán nem azok jutnak földhöz, nem azok jutnak lehetőségekhez, akik megművelik a földet, akik nemcsak a földet szeretik, hanem az ahhoz tartozó közösséget is. Ez a kettő ugyanis nem választható el egymástól. Azok a spekulánsok, akik Budapestről kinéznek maguknak egy szép földdarabot Somogyban, Baranyában akárhol, majd megveszik ki tudja, hogy milyen pénzből, és soha többé nem járnak arra, csak azt nézik, hogy hogyan lehet minél több pénzt kiszipolyozni abból a területből.

– Ezért gond, hogy nincs a magyar agráriumnak valódi képviselete Európában.

Lepesi Zoltán László közlekedési szakértő a vidék egyik problémáját a közlekedés fokozatos, hosszú ideje tartó leépítésében látja. Elmondta: nemhogy képviselete nincs a vidéknek, de lassan már vidéki közlekedés sem lesz az országban.

Ander Balázs, a térség országgyűlési képviselője konferálta fel Balogh Zoltánt, a gyékényesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét. Elmondta: nyilvánvaló, hogy a vidék kérdése nemcsak arról szól, hogy mit vetünk a földbe, és milyen állatot tartunk, hanem arról is, hogy milyen emberek lakják, és központi kérdés a romák integrációjának kérdése.

Balogh Zoltán a szülők felelősségéről beszélt.

– Ezt tartom az egész kérdésben a legfontosabbnak, és a legnagyobb konfliktusforrásnak a magyar-cigány együttélés kapcsán. Hisz a gyermekeinket úgy küldjük el óvodába, iskolába, egy új közösségbe, hogy a legalapvetőbb dolgokat sem tanítjuk meg nekik. Pedig egyszerű: köszönni, megköszönni, kérni. Ennek ellenére azt látjuk, hogy ebben a cigányok nem fektetnek valami sok energiát, sőt, ki kell mondani: a gyermekeink neveletlenül kerülnek be egy új közösségbe, emiatt a pedagógusoknak lesz egy új feladatuk, jelesül az alapvetően dolgokra megtanítani a gyerekeket, ami a szülő dolga lenne. Mindez a tanítás rovására megy, és ez hozza magával a többi problémát.

Hozzátette: nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekeink nevelésérére. Úgy kell őket közösségbe engedni, hogy tisztában legyen azzal, hogyan kell egy közösségben viselkedni, mert a legtöbb probléma abból adódik, hogy a gyerek elmegy óvodába, iskolába, ahol olyan szabályok vannak, ami neki nem megfelelő, panaszkodik a szülőnek, a szülő bemegy, felelősségre vonja a tanárt, elkezd balhézni és kialakul egy olyan spirál, aminek nincs jó megoldása.

Az eseményen felszólalt még Atyánszky György, az FKgP alelnöke, aki azt idézte fel: nem előzmény nélküli a két párt megállapodása, hiszen már 2018-ban visszaléptették valamennyi jelöltjüket a Jobbik színeiben indulók javára az országgyűlési választásokon.

A rendezvény végül a környékbeli, érdeklődő gazdák kérdéseivel, hozzászólásaival zárult.