A túlhajszolás ellen sztrájkolnak a köztisztviselők
Munkbeszüntetéssel tiltakozott 7500 köztisztviselő a márciusban életbe lépett kormányzati igazgatásról szóló jogszabály ellen. Az MKKSZ az ésszerű munkaidőket és szabadságoltatást, valamint igazságos bérezést követel.
Ma reggel országszerte összesen 7500 részvevővel sztrájkba kezdtek a köztisztviselők. A munkabeszüntetési kezdeményezést már korábban bejelentette a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Eszerint három fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban, illetve több községben nem lehet majd ügyeket intézni, kivéve egyes halaszthatatlan ügyeket, mint például a halálesetek bejelentését, vagy előre egyeztetett házasságkötéseket.
A sztrájkot a március elején életbe lépett kormányzati igazgatásról szóló jogszabály elleni tiltakozásként szervezte meg az MKKSZ. Az ellenzék által „közszolgálati rabszolgatörvénynek” is nevezett törvény szerint az alábbi módon változnak meg a köztisztviselők munkakörülményei:
– A munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája,
– A megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
– Az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken,
– Már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát,
– Ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat.
A változás a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóit, a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat, és Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti – írja a Népszava. A megváltozott munkakörülményekről az Index is részletesen foglalkozott egy múlt heti cikkében.
Igaz, a sztrájk a polgárok napi életében okoz kellemetlenséget, de Boros Péterné, a szakszervezet vezetője szerint ez az ő érdeküket is szolgálja: hiszen jelenleg ez az egyetlen módja, hogy nyomást gyakoroljanak, és a köztisztviselők ne menjenek máshová dolgozni. Nélkülük pedig egyáltalán nem lenne ügyintézés. Hozzátette: fel kívánják hívni a kormányzat figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy 11 éve nem emelkedett a köztisztviselői illetményalap.
Az MKKSZ az alábbi követeléspontokat fogalmazta meg, melyet a HVG is közzé tett:
Legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is.
A kormányzati igazgatásban dolgozók emellett az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását követelik.
Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.
A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, többek között a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert szeretnének.
Mindhárom ágazat közös követelése a túlóratörvény visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozása.
Az eredeti tervek szerint a köztisztviselők mozgalmához csatlakozott volna még 3000 pedagógus is, akik két órás szolidaritási sztrájkot tartottak volna. Szerda este még úgy tűnt, hogy ezt végre is fogják hajtani, ám reggelre már a Klebelsberg Központok azt közölték, hogy a sztrájk jogszerűtlen, ezért leblokkolták a kezdeményezést. A pedagógusi szakszervezet szerint ezzel a KK megszegték az együttműködés törvényi kötelezettségét. Az esettel a HVG részletesen foglalkozott mai cikkében.
