A nagyatádiak több mint ötöde érvénytelenül szavazott a népszavazáson

És harmaduk egyáltalán nem is szavazott. Ez nagyjából az országos átlaggal megegyezik. Összességében több mint félmillió érvényes szavazatra lett volna szükség, hogy a gyermekvédelmi népszavazás érvényes legyen.

A tegnapi országgyűlési válsztásokkal párhuzamosan népszavazást is tartottak országunkban. Gyermekvédelem címen az alábbi eldöntendő kérdésekre kellett válaszolnia azoknak, akik átvették a szavazólapot:

1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?
4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Meglehetősen magas volt a népszavazás részvételi aránya, amely részben azzal is magyarázható, hogy a szavazás során az országgyűlési választási szavazólapokkal együtt adták át a népszavazási lapot is. Míg a választásokon 69,64 százalék volt a részvétel, addig a népszavazáson a népesség 68,75 százaléka adott le voksot. Nagyatádon ez az arány 69,22 – 67,73 százalék volt.

Azonban nagy volt azoknak az aránya, akik úgy fejezték ki a véleményüket, hogy szándékosan érvénytelenül töltötték ki a szavazólapot. Országosan ez hozzávetőlegesen 20 százalék körül volt, azaz 1,6 millió szavazót jelent. Hozzá kell tennünk: kérdésenként is különböztek az érvényességi arányok, vagyis voltak olyan szavazók is, akik bizonyos kérdéseket megválaszoltak, másokat viszont nem. Ám átlagosan 20-20,5 százalékban mind a 4 kérdésre érvénytelen válaszokat adtak a választópolgárok. Nagyatádon ennél valamivel magasabb volt ez az arány, 22-22,5 százalék. 160-an voltak azok, akik a választásokon igen, de a népszavazáson nem vettek részt városunkban.

Az érvénytelen kitöltésre több kreatív módot is találtak az emberek, gyakoriak voltak az igen-nem rubrikába rajzolt smiley-k, volt, aki mind az igent, mind a nemet beikszelte a kérdéseknél, esetleg kommentként a kérdések mellé írta a véleményét, vagy éppen új kérdést fogalmazott meg. De olyan is akadt, aki csak üresen hagyta a rubrikákat. Mások egyszerűen visszaadták a szavazólapot a szavazatszámlálóknak. Ám a szerkesztőségünkhöz eljutott egy olyan fénykép is, amelyen a szavazólapból valaki pénisz formát vágott ki és azt dobta az urnába. Ezt a fotót a jóízlés határain belül maradva nem tesszük közzé.

Az országos népszavazás akkor lett volna érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott volna, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Az érvényességi küszöb 4 107 652 fő volt, kérdésenként 500-600 ezer érvényes szavazatra lett volna szükség ennek elérésére. Az vitathatatlan, hogy valamennyi kérdésre az érvényesen szavazók döntően nemleges választ adtak.