A Claessens-csoport 2 056 millió forint agrártámogatást kapott tavaly

2 milliárd 56 milliónál is több agrártámogatást nyertek 2021-ben a Claessens család agrárérdekeltségei. Ez volt a 7. legnagyobb ilyen összeg, a legtöbbet Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc kapta.

Tavaly is a legnagyobb gazdálkodók kapták a legtöbb agrártámogatást Magyarországon. A kedvezményezettek felső 10 százalékának jutott a közvetlen agrártámogatások több mint 70 százaléka – állapította meg idei elemzésében a K-Monitor.

A korrupcióellenes civil szervezet tíz éve készít elemzéseket arról, kikhez kerülnek a magyar állami és uniós mezőgazdasági források. Ezek talán legfontosabb megállapítása, hogy egyenlőtlen a pénzek kiosztása: a legnagyobb agrárgazdálkodó cégek kapják a legtöbb pénzt, miközben a kis családi gazdaságoknak alig jár forrás.

A Belgiumból a kilencvenes években hazánkba érkezett testvérek közül Johan és az idén tragikus körülmények között elhunyt Peter a tejtermelőmarha- és tarkarmányágazatban aktív Claessens-csoporthoz köthetők. A csoport (illetve a tulajdonos családtagok) 2021-ben 1,46 milliárd forint támogatáshoz jutott (ennek döntő többsége állatjóléti, területalapú, illetve termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás), illetve a tejágazati állatjóléti beruházáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatás. A harmadik testvér, Christoph Claessens agrárvállalkozási profilja más: az ő cégei a sertéstenyésztéshez köthetőek, ezzel kapcsolatban 583 millió forint támogatásban részesült tavaly – írja tanulmányában a K-Monitor.

Christoph Claessens cégeinek központja, Somogycsicsó országos rekorder lett 2020-ban: ott jutott a legtöbb tőkejövedelem egy főre: 1 050 000 000 forint (azaz ezerötven-millió forint), megelőzve ezzel Mészáros Lőrinc Felcsútját is. 2020-ban Somogy legnagyobb agrárvállalkozási csoportja 1 611 millió forint agrártámogatást nyert. 

A Claessens-csoport az elmúlt öt évben összesen 8 357 millió forint agártámogatást kapott.

Kiemelendő, hogy az agráriumban működő cégek természetesen nem csak az agrárkasszából juthatnak hozzá költségvetési vagy EU-s támogatáshoz, ezeket azonban nem a Magyar Államkincstáron keresztül fizetik ki, ezért nem jelennek meg a támogatási adatbázisban.

Tíz éve tette közzé először az agrártámogatások elosztását bemutató elemzését a K-Monitor, de egy friss törvényjavaslat miatt lehet, hogy a mostani lesz az utolsó, a kormány ugyanis szűkíteni próbálja a publikált adatok körét. Pedig ezek tették lehetővé eddig, hogy képet kapjunk az agrártámogatási rendszer hatásairól és haszonélvezőiről. Éppen akkor igyekszik ezen a kormány, amikor azt próbálja bizonyítani, hogy mindent megtesz az EU-s pénzek átlátható magyarországi felhasználásáért – mutat rá a K-Monitor. 

A korrupcióellenes civil szervezet összefoglalta az elmúlt tíz év elemzéseinek legfontosabb megállapításait, alább ezt idézzük.

Az elmúlt 10 év legfőbb megállapításai

• Ez idő alatt mintegy 7 ezer milliárd forintot osztottak ki támogatásként az agráriumban.
• A közvetlen támogatások több mint 70%-a továbbra is a kedvezményezettek felső 10%-ának jut.
• A “Földet a gazdáknak” földprivatizációs program nem módosította jelentősen a birtokszerkezetet, és nem hozta helyzetbe a helyi gazdálkodókat – hiszen a sokszor strómanok szerezték meg a földeket gyanús körülmények között, és lényegében azonnal használatába adták a környéken aktív nagyüzemeknek.
• A földtámogatások végső kedvezményezettjei kiválóan tükrözik hazánk nagyvállalkozói struktúráját (Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc stb).
• Számos – nagyrészt családi tulajdonban álló – mezőgazdasági csoport is jelentős agrártámogatásokat tudott megszerezni. Ezek jellemzően kevesebb területalapú, annál több termeléshez kötött támogatáshoz jutottak. Közülük az egyik kiemelkedő a somogyi Claessens család.
• Alapvetően változott meg az élelmiszeripar struktúrája az elmúlt évtizedben: lényegében csak azok a szereplők tudnak labdába rúgni, akik az élelmiszer-termelés teljes vertikális struktúrájában jelen tudnak lenni: az élelmiszerellátás egyre inkább központosult (a termények zöme nagy kereskedelmi láncokon keresztül jut el a fogyasztókhoz), ezért a kistermelőknek eleve kevesebb esélye van arra, hogy megjelenjenek a polcokon.
• Magyarországon minden évben több tízezer gazdálkodó részesül az öregségi nyugdíjminimum éves összegét (342 500 forintot) meg nem haladó területalapú és zöldítési támogatásban – sokak számára viszont ez a támogatás nem szimplán jövedelempótló, hanem szociális támogatást jelent. Igencsak kérdéses, hogy ez, az összes kedvezményezett mintegy 18%-át kitevő réteg képes-e hatékonyan bekapcsolódni a mezőgazdasági termelésbe – és az is, hogy szándékozik-e az agrárpolitika ezen valamilyen eszközzel változtatni.