Vissza a múltba: korlátozzák a közvilágítást, intézményeket zárnak be

Évtizedeket hátrálunk az időben: a települések a rezsiárak emelése miatt arra kényszerülnek, hogy jelentősen rontsák a szolgáltatások minőségét. A napokban döntenek arról, mit zárnak be, kapcsolnak le vagy korlátoznak.

A villamos energiáért, a gázért és az üzemanyagért is világpiaci árat kénytelenek fizetni az önkormányzatok. Augusztustól háromszoros áram- és gázdíjjal, valamint 7-800 forintos benzinnel, gázolajjal kell számolniuk. A kormány döntése értelmében a korábbi, kedvezményes energiaárakhoz képest az áramot a 35 ft/kWh helyett év végéig a 106 forintos, ún. végső menedékes áron, jövőre pedig annál is jóval drágábban kapják; a földgázt pedig az átlagos 8-10 ft/MJ helyett a 35-40 forintos világpiaci áron.

Óriási a bizonytalanság a Nagyatádi járás településein csakúgy, mint az ország többi térségében, ezt valamennyi általunk megkeresett helyen megerősítették. Szabás polgármestere egyenesen  figyelemfelhívást tett közzé, eszerint az önkormányzat biztonságos gazdálkodásának megőrzéséért szeptember 1-től több területen is korlátozzák a szolgáltatásokat. Sári Dénes az alábbi intézkedéseket rendelte el a településen:

• csak csütörtökönként lesz gyógyszerkiváltás, a gyógyszerek pénteken 11.00 óráig vehetők át a községházán
• kizárólag Nagyatádra tudnak orvosi szakrendelésre beteget szállítani, azt is csak minden páros héten keddenként 8.00 órai indulással, és a falubusz legkésőbb 11.00 órakor visszaindul
• a házak, telkek tulajdonosainak kell megoldaniuk a saját területük előtt a zöldterület és az árok karbantartását
• később várható intézkedésként említette, hogy a közvilágítást 23.00 és 04.00 óra között nem fogják biztosítani.

Lábodon is számoltak már, természetesen: az eddigi 13,5 millió forintos energiaköltségük 40-50 millióra növekedne.

– Ez a költségvetésünk 10 százaléka, ennyit nem lehet kigazdálkodni – mondta Lassu István polgármester. – A jövő héten fogja tárgyalni a testület, milyen takarékossági intézkedésekhez folyamodjunk. Az egyik lehetőség a közvilágítás korlátozása: vagy úgy, hogy minden második helyen kikapcsoljuk, ehhez azonban pl. a 68-as főút mentén ki kell kérni a közút állásfoglalását; vagy úgy, hogy időben korlátozzuk a közvilágítást a településen. A másik lehetőség, hogy az intézményeink egy részét ideiglenesen bezárjuk, átállunk temperáló fűtésre. Több esetben azonban kényszerpályán vagyunk, hiszen pl. az óvodát és a konyhát üzemeltetnünk kell. Felmerülhet még, hogy az önkormányzati hivatal is csak korlátozottan lesz nyitva, esetleg időnként online dolgoznak a kollégák. Ezek azonban csekély megtakarítások a 40-50 millió forintos kiadáshoz képest. Ráadásul az ellátás minőségét jelentősen rontják, de még így sem elegendőek a többletköltségek finanszírozására.

Kisbajomban ugyancsak spórolnának a közvilágításon is, és minden lehetséges helyen megpróbálnak kevesebbet fűteni.

– Csak azt tudom elképzelni, hogy minden második lámpát lekapcsoljuk a faluban, a közbiztonság fennmaradására is ügyelni kell – mondta Szelidné Gerencsér Angyalka. – Azt tudjuk még tenni, hogy az óvoda tornaszobáját nem fűtjük, és az étkezőt sem fogjuk használni, a csoportszobában fognak étkezni. A hivatalban mindenki egy irodába költözik. A kultúrházunk fatüzeléses, ott majd csak akkor fűtünk be, ha muszáj. Sem az óvodát, sem az orvosi rendelőt nem zárathatjuk be, utóbbiban legalább 18 fokot biztosítanunk fogunk. Elég kilátástalan a helyzet, csak bízunk benne, hogy nem fogunk padlót.

Egyes helyeken már az egészségügyi ellátás is veszélybe került, ugyanis a vállalkozásban dolgozó  háziorvosok jelezték a településeknek, hogy ők egyedül nem tudják kifizetni a többszörösére emelkedő rezsidíjakat, azaz még ezt a terhet is részben át kellene venniük az önkormányzatoknak.

Somogyszobon a jelenleg rendelkezésükre álló információk alapján úgy számolnak, egy év alatt 10 millió forinttal többet kell fizetniük a gázért, és ugyancsak 10 millióval többet az áramért – bár ez utóbbit egyelőre csak a már említett végső menedékes,  106 ft/kWh-s áron számolták ki, ami, ugye, jövőre biztosan több lesz.

– Az idei év elviszi a tartalékainkat, el kell felejtenünk mindenféle fejlesztést, jövőre pedig még nem tudjuk, miből fedezzük a többletköltségeket – fogalmazott Hodorics Katalin polgármester. – Ráadásul arra is számítani lehet, hogy az eddigieknél is többen jelentkeznek segélyért, akár térítési díjról legyen szó, akár temetésről vagy létfenntartási támogatásról, csakhogy a mi önkormányzatunk ezeket mind a saját bevételeiből fizette eddig is, mert egyetlen fillért sem kapunk szociális feladatellátásra az államtól.

Többen megemlítették, hogy, persze, elvileg a helyi adókat is emelhetnék, azt azonban nem viselnék el a lakosok, hiszen az ő terhelhetőségük is erősen korlátozott, nekik is szembe kell nézniük a rezsi és az élelmiszerek drágulásával, az egyre növekvő inflációval.

A települések arra várnak, hogy a megugró kiadásaik kompenzálására valamilyen segítséget nyújt majd a kormány. Rossz jelnek és érthetetlennek nevezték azonban, hogy a központi hatalom a mai napig sem kommunikált velük erről.