Ismét pörögnek a fogászati ellátások – de csak korlátok mellett
A védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők közül sokan kifogásolják, hogy beavatkozásaik előtt saját pénzen teszteltetni kell magukat. Egy nagyatádi fogorvos úgy vélekedik: ha nem védekezünk most, hiába volt minden.
A közösségi médián kering Kásler Miklós miniszter és Dr. Müller Cecília tisztifőorvos által augusztus 28-án kiadott körlevele (35580-5/2021/EÜIG), mely szerint a június közepén és július elején szintén körlevélben kiküldött utasítások hatályukat veszítették. Utóbbiak a tervezhető fogászati- és invazív beavatkozások feltételeit szabták meg, melyek szerint csak azok igényelhetik a kezeléseket, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, vagy fel tudnak mutatni egy 48 óránál nem régebbi negatív PCR tesztet és egy szintén negatív, a beavatkozás napján elvégzett antigén gyorstesztet. Mindkét esetben ezek költsége a pácienst terheli, kivéve bizonyos eseteket. Mivel az augusztus 28-ai körlevél úgy fogalmaz, hogy a korábbi körlevelekben kiadott utasítások hatályukat veszítik, sokan úgy vélték, hogy megszűnnek a tervezhető egészségügyi beavatkozások korlátai.
Csakhogy a levél nem csak ezt tartalmazta, hanem hivatkozott az augusztus 11-én hatályba lépő kormányrendeletre is – ez utóbbi ugyanezeket a korlátozásokat tartalmazza. Vagyis ezek a szabályok nem szűntek meg, sőt, magasabb szinten rendelték el őket.
A védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők kénytelenek a beavatkozásuk előtt teszteltetni magukat, ami nem csekély kiadás, a költség a pácienst terheli: egy PCR teszt ára 14-20 ezer forint között alakulhat, míg egy antigén gyorsteszt akár 5 ezer forintig is terjedhet. Csak azok igényelhetik a teszteket térítésmentesen, akik a szakorvosi megítélés szerint nem kaphatnak vakcinát, vagy 16 év alattiak.
Sokan vélekednek úgy, hogy feleslegesek ezek az intézkedések, mi több: diszkrimináció oltottság alapján megkülönböztetni az embereket, és plusz költségekkel büntetni az oltatlanokat. Ezekkel a kérdésekkel kerestünk fel egy helyi fogorvost, dr. Hajdú Róbertet, aki a III. körzet ellátásért felel.
– Szögezzük le: a vírus egy válogatás nélkül terjedő patogén: nem érdekli sem országhatár, sem politika, sem életkor, csak teszi a dolgát – mondta a fogorvos.– Ha nem védekezünk időben, akkor az elmúlt másfél év szigorú korlátozásai is hiábavalók voltak. Nem arról van szó, hogy az oltás nélkülieket kizárjuk a kezelésből, hanem hogy védjük az embereket. Pusztán tudományos alapon egy oltott ember a száján, légútjain keresztül statisztikailag szignifikánsan kisebb az esély, hogy koronavírust terjesszen, mint egy nem oltott ember. Arról van szó, hogy úgy lássuk el az embereket, hogy a lehető legkisebb kockázatot vállaljuk a társadalom felé.
A doktor úr már tavaly áprilisban elmagyarázta: egy fogászati beavatkozás során a páciens szájából a berendezések gyakorlatilag olyan aeroszolt képeznek, amely órákon át a levegőben keringhet, valósággal a levegőbe bombázza a páciens szájában található kórokozókat, így a fogorvosok és a rendelőben tartózkodók extrém módon vannak kitéve a fertőzésnek.
Hajdú doktor úr sem tudta elkerülni a kórt: tavaly ősszel maga is átesett a betegségen.
– Feleségemmel együtt mindketten megbetegedtünk. Két hétig voltam lázas és egy hónapig beteg, a teljes felépülés 4-5 hónap volt. Mérhetetlen gyengeség döntött le, nehezen állt helyre a normális állapot. Utána tavasszal az asszisztensemmel együtt az élvonalban megkaptuk az oltás, utána tudtuk lassan újraindítani a fogorvosi ellátást. A járvány lecsengésével pedig az augusztus 11-i rendeletbe foglalt feltételek mellett szinte ismét korlátlan a páciensek fogadása.
Azóta ismét a korábbi, normális esetszámot látják el naponta, ami meglehetősen magas. Ennek magyarázata részben az, hogy nincs elég fogorvos Nagyatádon: a II. körzet ellátását helyettesítéssel oldja meg dr. Hollósy Attila. Az I. körzetben tavaly jó ideig szünetelt az ellátás. A járvány tombolásakor pedig csak az akut eseteket látták el, így aztán felhalmozódtak a nem sürgős esetek.
A páciensek többsége tisztában van a szabályokkal, kisebb esetben nehezményezik a kötelező tesztelést.
– Hetekre előre be vagyunk táblázva az időpontokkal – mondta a fogorvos. – Igyekszünk mindenkit időben tájékoztatni a kialakult helyzetről, mire számítson a beavatkozás előtt. Naponta 15-20 pácienst fogadunk, közülük minden tízediknek nincs védettségi igazolványa. Több esetben meglepődtem, mert sokan vannak közülük a veszélyeztetett korosztályból. Vegyesek a reakciók, amikor szembesítjük a tényekkel, hogy akkor teszteltetni kell. Voltak, akik kiakadtak, és dacosan elutasították a kezelést. De többnyire elhalasztjuk a beavatkozást, már amelyiket lehet halasztani – nem akut esetekben akár hónapokig sem szükséges elvégezni, a páciens is panaszmentes. Ennyi idő alatt el lehet végezni a teszteltetést, vagy jobb belátásra tér és beoltatja magát. Sajnos amíg nincs kellő átoltottság – és még messze vagyunk attól –, addig ez a cirkusz nem fog elmúlni, nincs más megoldás.
Az augusztus 11-i rendelet egy pontja ugyanakkor ad egy kiskaput: nem szükséges a teszteltetés, ha a szakorvos nem tartja azt indokoltnak. Vagyis az orvos saját maga dönthet arról, hogy valakivel kivételt tesz. Azonban ma már kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.
– Augusztusban néhány alkalommal alkalmaztam ezt a kitételt, akkor a járványügyi adatok leszálló félben voltak. Amíg nyugalom volt, eltekintettünk attól, hogy minden oltatlan teszteltesse magát, hiszen amúgy is rengeteg eset torlódott fel. Viszont most, hogy újra emelkedik a tendencia, és ismét a tömeges megbetegedésekre számít mindenki, muszáj nekünk is bekapcsolódni a védvonalba. Tételezzük fel, hogy egy nap fogadok 3-4 oltatlan beteget, akik közül az egyik tünetmentes fertőző. Ha éppen vele kivételezek, veszélybe sodrom az összes többi védettséggel nem rendelkező pácienst, akik ráadásul kifizették a teszteket. Mindannyiunk érdeke a megfelelő védekezés, nem lehet kiskapukat keresni.
Az elmúlt három hétben egyébként ismét meredeken ívelni kezdett felfelé a járványgörbe: augusztus 23-án 340 új esetet azonosítottak, egy héttel később 521-et, két napja pedig 648-at. A kórházban ápoltak és lélegeztetőgépen levők száma is a korábbi, másfél hónapja tartó stabil, lapos trend után ismét emelkedni kezdett.