Vízkereszt napján
Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, neve a víz megszentelésének szertartásából származik. Erre ma este hat órakor a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplomban kerül sor az ünnepi szentmisén. Somogyban is számos népszokás kapcsolódik ehhez az ünnephez, amely után egyébként a farsangi időszak kezdődik meg. A villanyoszlopokról lekerültek a karácsonyi fények.
Ma óhatatlanul véget érnek a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó események. A vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely három eseményt kapcsol össze Jézus életéből, mégpedig a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban és a kánai menyegzőn a víz borrá változtatását.
Ilyenkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely szintén nem mai szokás, egészen a 15. századig kell visszamenni az időben, hogy az első ilyen eseménnyel találkozhassunk. Ez a hagyomány ma is velünk él, Sándor László plébános Nagyatádon eleget tesz a házszentelésre szóló meghívásoknak, továbbá ma este ünnepi szentmisén lesz vízszentelés a plébániatemplomban.
Somogyban számos hagyomány kapcsolódik a vízkereszt ünnepéhez, amelyet Király Lajos Somogyi népszokások című remek és alapos művéből megtudhatunk: például Háromfán szentelt vízzel hintették meg az ekét és az állatok szénáját, a vései katolikusok szénát, kukoricát és tojást tettek az asztal alá, majd ezeket szentelt vízzel öntözték meg. A kukoricát aztán a tyúkok elé szórták a sok tojás reményében. Sok helyen a frissen szentelt vízből ittak, állítólag a torokfájás elkerülése érdekében, de Somogyjádon még a mészbe is szentelt vizet tettek, vele a lakás négy sarkába keresztet rajzoltak, hogy távol tartsák a boszorkányokat és a szellemeket.
Nemcsak vallási események, hanem babonaságok is tartoznak ehhez az ünnephez: például aki ma nem bontja le a karácsonyfát, az jobban teszi, ha egész évben fent hagyja (ez műfenyővel némileg egyszerűbb). Mindenesetre már csak azért is érdemes elbontani a karácsonyfát, mert kezdődik a farsangi időszak, a meghittség helyébe a vidámság lép, és már ideje elengedni az óévet, és ünnepelni az újat.
A fenti hagyományt Nagyatádon is követték, hisz ma a villanyoszlopokról lekerültek a karácsonyi fények, hamarosan a városi betlehemet is elbontják, mint ahogy a város karácsonyfájáról is lekerülnek a díszek.
Azonban mielőtt a mélabú erőt venne mindenkin, a farsangi időszak a bálok és a mulatságok ideje, egészen március 5-ig. Persze, a farsang sem valami új találmány, olyannyira nem, hogy már az ókorban is a tél végét és a tavasz kezdetét ünnepélyekkel, lakomákkal köszöntötték, sőt maskarákba is bújtak, de ez érhető, hisz a hosszú téli estéket követően az ember már mindent megpróbál, hogy némi tavaszi napsütéssel találkozzon. Bár a tavasz kezdetétől még messze vagyunk (amire a hőmérséklet épp rácáfolni látszik), azonban van a világnak olyan része, ahol csak holnap kezdődik a karácsony, hisz az ortodox egyházak többsége a Julian-naptárt követi, ami 13 nappal van eltolódva az általunk használt Gergely-naptárhoz képest.