Zacher Gábor nevével élnek vissza a csalók

Rengeteg spam levél érkezik nap mint nap, ezek többsége azonban a magyartalan írásmódról vagy a furcsa e-mail címről könnyedén felismerhető. A csalók egyre profibbak, a mesterséges intelligencia segítségével pedig könnyedén nyelvhelyes szövegeket gyárthatnak.

A Zacher Gábor nevével fémjelzett csalás a tárgy alapján gyanús, azonban tartalmazza a címzett nevét, ami okot adhat a kattintásra. A levél törzsében szembetűnő helyesírási hibát nem vétettek, itt bukkan fel a címzett mellett Zacher Gábor neve, vagyis valószínű, hogy előkészítették az adathalász kampányt egy kis utánajárással.

Ezek a támadások jellemzően külföldről indulnak, azonban ahhoz, hogy sikerrel járjanak, nem árt, ha tanulmányozzák a helyi viszonyokat, így találhattak rá a hazánkban ismert orvosra. Az egyedülálló pénzkereseti lehetőség ígéretén túl gyanús lehet, hogy „a bankok megpróbálják eltitkolni ezt az információt”, vagyis a pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanságra és a konteókra építenek.

A levél végén egy link található, mely alapvetően egy átlag felhasználónak nem feltétlenül gyanús, hiszen a Google egyik aloldalára vezet, ez az aloldal azonban betölt egy másik weboldalt, ami egy hamis 24.hu hírt mutat nekünk.

Ez a cikk egy kamu botrányról, az inflációról és a hazai energiafüggetlenségről szól, kifejezetten azzal a céllal íródott, feltehetően a mesterséges intelligencia által, hogy a cikk végén található űrlap segítségével rávegyenek bennünket arra, hogy megadjuk a személyes adatainkat. Itt már kevésbé ügyeltek a helyesírásra, számos értelmetlen, magyartalan mondattal találkozhatunk.

Az „adatok védelmét” olyan, népszerű szolgáltatók „szavatolják”, mint a MasterCard és a Visa – ami azért furcsa, mert ezen a ponton még banki információkat nem kértek tőlünk.

A weblap alján névvel és arccal ellátott hozzászólásokban dicsérik a pénzkereseti lehetőséget, olykor kötegelt dollárokat ábrázoló fotókkal „alátámasztva” az ígéreteket – természetesen ezek sem valódiak.

Az adatok megadását követően azt ígérik, hamarosan felveszik velünk a kapcsolatot. Egy eldobható e-mail cím használatával megpróbáltam regisztrálni, hogy valóban keresnek-e, ez azonban 48 órán belül nem történt meg. A leírás szerint telefonon hívnának nemzetközi számról, ezt nem próbáltam ki és nem is javaslom.

Ha valóban keresnek, a cikkben található fotók alapján a későbbiekben elkérik a bankkártya adatainkat is, ezzel pedig szabad utat adunk a csalóknak, hogy megkárosítsanak bennünket.

Amennyiben be van állítva az internetes vásárlási limit a bankkártyánkra, az adott napon csak azt az összeget tudják leemelni, azonban később ismét próbálkozhatnak, és nem kizárt, hogy hetekkel az adatlopást követően indítják a tranzakciókat. Mivel mi adjuk meg a bankkártya adatokat, jóval kevesebb esély van arra, hogy visszakapjuk a pénzünket, hiszen nem a bank hibázott.

Sajnos ezek a csalások egyre meggyőzőbbek lesznek, ráadásul a mesterséges intelligencia segítségével már az is kivitelezhető, hogy egy telefonbeszélgetés során egy ismert ember hangján szólaljanak meg az elkövetők, az Egyesült Államokban például hamis emberrablásokat hajtottak végre ilyen módszerrel, az áldozatot valójában nem rabolták el, azonban felhívták a családtagokat, az ő hangját felhasználva, hogy váltságdíjat követeljenek.

Egyre kevésbé hitetjük el azt, amit látunk és amit hallunk, ezért fontos, hogy kellő odafigyeléssel járjunk el, szánjunk időt arra, hogy a dolgok mögé tudjunk nézni.

Ha meglátunk egy ilyen, például 24.hu-ra hasonlító oldalt, próbáljuk megkeresni a hírt alternatív, megbízható források között is. Természetesen megvan a csalók magyarázata arra, hogy miért nem találjuk, de az internet nem így működik, nem tüntetnek el csak úgy cikkeket, vagy ha igen, annak is nyoma marad.

(A cikkben használt képek kattintva nagyobbak lesznek. A kiemelt kép illusztráció.)