Súlyos a helyzet: iskolaelhagyók és gyermekszegénység Magyarországon
Jóval az uniós átlag felett van a gyermekszegénység aránya hazánkban. Az iskolaelhagyók aránya pedig folyamatosan emelkedik.
Magyarországon 7 éve emelkedik az iskolaelhagyók száma. 2013 óta 11,9%-ról 12,4%-ra nőtt az arányuk. Ehhez képest az uniós érték majdnem 2%-kal alacsonyabb. A hátrányos helyzetű diákok pedig 2012 óta maradnak ki az iskolából egyre nagyobb számban. Ekkor módosították ugyanis 18-ról 16-ra a tankötelezettség felső korhatárát. A tavalyi évben az iskolaelhagyók uniós átlaga 10,7%, ezzel szemben hazánkban 12,4% volt. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebben szereznek érettségit a középiskolában. Az eredmények az Európai Bizottság oktatásról készült jelentésében találhatók, amelyet a Világgazdaság tett közzé.
A kimutatások szerint csökkent a gyermekszegénység hazánkban, de még így is sokkal magasabb, mint az uniós átlag. Számszerűsítve: 36,1% hazánkban, míg az európai átlag csupán 26,9%.
Ami az olvasást illeti, a magyar 15 évesek korosztályában a gyerekek 27,5%-a alulteljesített. Ez nyolc százalékos növekedést jelent az elmúlt évekhez képest. Nem jobb az eredmény a matematika esetében sem: 28% teljesített rosszul. Ez az uniós átlaghoz képest hat százalékkal rosszabb eredmény. Elkeserítő a helyzet a természettudományok terén is: nyolc százalékos romlást mutattak ki a 2013-mas adatokhoz képest, ez 26%-os alulteljesítést jelent.
A jelentés készítői hangsúlyozták: még mindig hatalmas problémát jelent a pedagógushiány. Továbbá hiába a béremelés, még így is 30%-kal alacsonyabb a tanárok fizetése, mint más diplomások bére.
A rossz eredmények mellett azonban némi pozitívum is megjelenik. A kimutatás szerint hazánkban a tavalyi évben 5,2%-ra emelkedett az oktatásra fordított GDP aránya. Ez 1,6%-os növekedést jelent a 2013. évi adatokhoz képest. Hangsúlyozzák, hogy a Klebelsberg Központ 58 új kerületi központtal való kibővítésével nőtt az iskolák autonómiája. Sok esetben az intézmények igazgatói döntéshozatali hatáskörüket is visszakapták. Emellett az általános iskolák esetében rugalmasabban kezelik a kerettanterv kérdését: 20-35%-ban megengedett eltérni attól. Szintén pozitív vélemény született a pedagógus-életpályamodellről. A jelentés szerint ezek a lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy az eredmények javuljanak, hiszen a PISA-felmérések alapján kimutatták: azokban az intézményekben, ahol az igazgató nagyobb önállósággal bír, javulnak a diákok természettudományos eredményei.
