Nő a gyermekvédelembe kerülők száma, nincs elég nevelőszülő

Alacsony az anyagi támogatása a nevelőszülőknek, sokan tartanak a társadalom előítéleteitől és saját családjuk reakcióitól is. Hazánkban nem tudják az állami gondoskodásba került gyerekeket elhelyezni nevelőszülőknél.

Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint egyebek között a fentiek a fő visszatartó okok a nevelőszülői hivatás választásánál. A felmérés eredményéről az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa tájékoztatta a sajtót.

Ebből kiderül: Magyarországon 2007 óta növekszik a gyermekvédelemben élők száma, miközben nincs elég nevelőszülő. 
2017-ben közel 24.000 gyerek élt gyermekvédelmi gondoskodásban, 64 százalékuk nevelőszülőknél. Bár 2014 óta jogszabályi változások nyomán minden gyermekvédelmi gondoskodásba került, tizenkét évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni. Miközben a gyermekvédelembe kerülők száma fokozatosan nő, a nevelőszülőké nem.

Az SOS Gyermekfalvak 900 fős online kutatást végzett, hogy feltérképezze, melyek a fő visszatartó okok a nevelőszülői hivatás választásánál. 

Eszerint szinte mindegyik megkérdezett attól tart, hogy a gyerek nem fogadná el őt, minden második pedig attól, hogy családja és barátai rosszul vennék, ha ezt a szakmát választaná, vagy épp párkapcsolatára lenne negatív hatással. A válaszadók kétharmada szerint a nevelőszülőknek és neveltjeiknek a társadalom előítéletével is meg kell küzdeniük. 
– Mivel a nevelőszülőséghez sokféle félelem társul, nagyon fontos, hogy ezekről beszéljenek, illetve segítséget adjanak, náluk például a nevelőszülői tanácsadó mellett pszichológus is dolgozik a családokkal – hívta fel a figyelmet Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója.
A felmérés szerint sokan nincsenek tisztában a nevelőszülőség feltételeivel: minden ötödik megkérdezett tévesen azt gondolja, hogy maximum 45 éves korig lehet gyereket befogadni, miközben az egyetlen előírás, hogy legfeljebb 50 év különbség lehet a nevelőszülő és a nevelt gyerek között. Azt is kevesen tudják, hogy a nevelőszülők eldönthetik, milyen nemű és életkorú gyereket szeretnének gondozni, a válaszadók negyede szerint erre a nevelőszülőknek nincs ráhatása.
A kutatás szerint ugyan férfiak is lehetnek nevelőszülők, sokan mégis női szakmának tartják azt. Sok válaszadó úgy tudja, csak nők jelentkezhetnek nevelőszülőnek, tízből ketten pedig tévesen azt gondolják, feltétel, hogy a nevelőszülő házasságban vagy tartós párkapcsolatban éljen. 
Tízből hat ember szerint az is visszatartó ok a hivatás választásánál, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi támogatást. 
A nevelőszülőség munkaviszony, amely beszámít a nyugdíjba és társadalombiztosítási ellátásra is jogosít, de ezt nem mindenki tudja – olvasható a közleményben. 
A kutatás kitért arra is, hogy mi motiválja leginkább a nevelőszülőséget választókat. Míg az idősebb korosztálynál még gyakori indíték, hogy nem lehettek saját gyerekeik vagy azok már „kirepültek már a fészekből”, a fiatalabb korosztályban erősebben jelenik meg a társadalmi felelősségérzet. 
A közlemény idézte Szilvási Lénát, aki szerint fontos a nevelőszülői szakma ismertségének és társadalmi presztízsének emelése, olyan motivációt kell adni, hogy többen válasszák a nevelőszülőséget. 
– Az SOS például csökkenti a nevelőszülőnél lévő gyereklétszámot, hogy kisebb legyen a teher a családon és nagyobb az odafigyelés a gyereken. Így munka, vagy akár több saját gyerek mellett is könnyebben vállalható ez a nehéz, de szép feladat. Az SOS folyamatosan várja nevelőszülők jelentkezését – hangsúlyozta az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója.