Nagyatád környéke is kiszárad, több halastavat le kellett halászni

Katasztrofális a helyzet, mondják a mezőgazdasággal foglalkozók, pedig itt még egy vízfolyás sincs veszélyben. Országosan az átlagos csapadékmennyiség fele, Somogyban 37 százaléka hiányzik.

Az erős UV-sugárzás, a napról-napra emelkedő hőmérséklet és a csapadékhiány miatt az ország nagy részén a talaj felső egy méteres rétege kritikusan száraz. Somogy sem kivétel. A kutatók évek óta mondják, hogy az emberi tevékenységből származó felmelegedés bő 80 százaléka a vízháztartást érinti. Ugyan a Föld vízkészlete nem csökken, ám a klímaváltozás úgy alakítja át az időjárást, hogy a csapadék eloszlása nem az egyensúly, hanem a szélsőségek irányába módosul – írja a qubit.hu.

A jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat miatt a Kárpát-medence rövidesen Európa egyik legszárazabb régiójává válik. A szántóterületek negyedén lábon sül meg az idei termés.

– Az aszály a tavaszi vetést érinti leginkább – mondta el kérdésünkre Rózsa János, a Rózsa Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője. – Az idei évben a kukorica várt hozamának pusztán a 30 százalékát tudjuk betakarítani. A napraforgó, a cirok és a szója körülbelül 30 százalékos hozamkieséssel terem.

A magyar mezőgazdaság öntözésfejlesztésére 2024-ig mintegy 34,8 milliárd forintot szán a kormányzat. Azonban az öntözés hatékonysága a jelenlegi hőségben minimum kérdőjeles, mert amit a növény nem hasznosít, az a magas hőmérséklet miatt elpárolog. A már említett szélsőséges csapadékeloszlás miatt pedig szinte biztosan nem oda hullik vissza a csapadék, ahonnan a légkörbe került. Ráadásul nem mindenki jut öntözővízhez.

– Nálam nincs kiépítve öntözőrendszer, és vízjogi engedély nélkül nem is lehet öntözni. A vízjogi engedély kvótához kötött, az pedig a régióban kimerült – mondta Rózsa János. – A szárazság nem pusztán az öt évvel ezelőttihez, hanem a tavalyihoz képest is sokkal nagyobb. Úgy is mondhatnám, hogy katasztrofális az egész.

Megoldás lehetne a talajmegújító mezőgazdaság, ami kevesebb földmunkát és több vizet ígér, ugyanis a technológia lényege dióhéjban annyi, hogy nem szántanak, hanem direktvetőgépeket alkalmaznak, és a talajt mulcsolással, takarónövényekkel lefedik, így megmarad a természetes tápanyagkörforgás.

Ennek köszönhetően nem párolog el a nedvesség, nem kerül annyi por a levegőbe, ami az esőképződésen is segít – írja elemzésében Kökény Attila szakértő. Egyelőre ezt a technológiát csupán 30 ezer hektáron alkalmazzák az országban.

Az elmúlt tizenkét hónapból kilencben az átlagnál jelentősen kevesebb csapadék hullott Magyarországon, egészen pontosan 330 milliméterrel. Annyival, amennyi az országra hulló éves átlagos csapadékmennyiség fele – válaszolta kérdésünkre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. 2022. első félévében 212 mm eső esett a 340 mm-es félévi átlaghoz képest, vagyis 37 százalékkal kevesebb. Pedig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési körzetében még kedvezőbb az aszályhelyzet, nincs kiszáradás-veszélyben egyetlen vízfolyás sem.

Az aszály nem csak a növénytermesztésben, hanem a halgazdálkodásban is problémákat okoz.

– A szárazság miatt eddig a huszonnégy halastóból ötöt kellett lehalászni – tudtuk meg Boros Attilától, a Göröndi-halastavak munkatársától. – Az éjszaka folyamán a növényi szervezetek és a baktériumok is oxigént fogyasztanak, emiatt pedig oxigénhiányos állapot alakulhat ki a vízben a hajnali órákra, ami a halak pusztulásához vezet.

Az OMSZ előrejelzése szerint csütörtökön és pénteken sem várható csapadék. A hőség is kitart. Szombatra egy hidegfront érkezik térségünkbe, záporokkal, zivatarokkal, viharos széllel és esővel, de a lehullott csapadék mennyisége nem befolyásolja jelentősen az aszályhelyzetet.

(Fotók: Röhrig Dániel)