Itt az összefüggés a halálozási és az átaltottsági mutatók között

Ahol alacsony az átoltottság, ott sok a covid-halott, de a földrajzi helyzet is számít. Magyarország halálozási mutatói az egyik legrosszabbak. Egy kutatás szerint 100-ból 12 magyar egyáltalán nem akarja beoltatni magát.

Az uniós országok statisztikái alapján készült ábrát a 24.hu vette észre: ebből egyértelműen kiderül, hogy a halálozási statisztika és az átoltottság között nagyon szoros összefüggés áll fenn. Leegyszerűsítve: azokban az országokban, ahol nagyon magas, esetenként akár a 90 százalékot is meghaladja az átoltottsági mutató, ott sokkal kevesebben hunynak el koronavírusban, mint máshol.

Ugyanakkor az is látható, hogy a halálozási és az átoltottsági adatok azzal is összefüggésben állnak, hogy Európa keleti, vagy nyugati felén fekszik-e az adott ország.

Magyarország az egyik legrosszabb halálozási mutatókkal rendelkezik az unióban, nálunk csak Bulgáriában, Romániában, Litvániában és Horvátországban rosszabb a helyzet. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy olyan országokban is kevesebben haltak meg koronavírusban, ahol gyengébb az átoltottsági mutató.

Az Idea Intézet friss felmérése szerint a magyarok 12 százaléka zárkózik el teljesen az oltástól. A megkérdezettek 40 százaléka vagy már beadatta a harmadik oltást, vagy a jövőben biztosan meg fogja tenni. Sokan fontolgatják még, vagy nem akarnak válaszolni.

A legutóbbi adatok szerint idehaza az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga soha nem volt olyan magas, mint most, hívta fel a figyelmet a 444.hu. A pozitív tesztek aránya 25 százalék felett van. Mára 171 lett az áldozatok száma. A halálesetek hétnapos mozgóátlaga (144) közelíti a második hullám legrosszabb adatait. Az EU-átlagához képest kimagasló a magyar halálozási adat.