Hónapról hónapra él a magyarok háromnegyede

A magyarok 69 százaléka szerint nőtt vagy nem változott a szegénység mértéke idehaza az elmúlt öt évben, 3-4 év alatt pedig a családok negyedének romlott az anyagi helyzete – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

A magyarok háromnegyede hónapról hónapra él, és a teljes lakosság 41 százalékát sorolják a szegények közé – derül ki a Vasárnapi Hírek számára készült reprezentatív felmérésből. A lap szerint a helyzetért az emberek harmada a Fidesz-kormányokat okolja, és nagy többségben (62 százalék) vannak azok, akik szerint a kormány nem tesz meg mindent a szegénység leküzdéséért. Az egyenlőtlenségek azért is növekedhetnek, mert éppen a leginkább rászorulókon sokat segítő ellátások többségének összegét csaknem egy évtizede nem emelték.

A Publicus Intézet mérése szerint a lakosság 37 százaléka egy hónapig sem tudná fizetni a kiadásokat, ha elveszítené a munkáját, 24 százalék pedig erre 1-2 hónapig lenne képes. A magyarok közel kétharmada tehát komoly bajba kerülhet, ha jelentős apadás következik be a bevételeiben. Rendszeresen félretenni ugyanis a lakosság mindössze 8 százaléka tud.

Mint emlékezetes, a Központi Statisztikai Hivatal – módszertani okokra hivatkozva – 2015-ben felhagyott a létminimum számításával. Azóta a KSH helyett a Policy Agenda kutatócég tesz ezt meg. Számításaik szerint az egy főre jutó létminimum összege 2017-ben 90 450 forint volt. Tavaly a lakosság 30 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a családi jövedelem nem érte el a létminimum szintjét.

Tavaly az Eurostat adatai is azt mutatták, hogy Magyarországon a lakosság 16,2 százaléka, 1 millió 567 ezer ember tartozik a súlyos nélkülözésben élők csoportjába. Ennél csak Bulgáriában, Romániában és Görögországban rosszabb a helyzet.