Diáktüntetés: „Január 19-én ne menj suliba!”
Az atádi diákok között is akadnak olyanok, akik kivennék a részüket a megmozdulásból. Fontosnak tartják, hogy tudatosítsák az emberekben: politikától és pártoktól mentes akcióról van szó, és csak az oktatás számít!
Diákok szerveznek tüntetést a hazai oktatási rendszer hibái miatt január 19-én. Budapesten, a Parlament előtt várják társaikat ezen a napon, hogy felhívják a figyelmet az elavult módszerek, a rossz minőségű tankönyvek és a túl magas óraszámok okozta problémákra. Azok pedig, akik a pesti tüntetésre nem tudnak felutazni, úgy támogathatják a megmozdulást, hogy nem mennek iskolába 19-én.
– Szeretnénk úgy részt venni a tüntetésen, és kiállni az oktatásért, a diákokért és tanárainkért, hogy ebből ne származzon hátrányunk az iskolában. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ez az egész diákok ötlete, az ő kezdeményezésük, és nem kötődik egyetlen párthoz vagy politikai szervezethez sem! Több nagyatádi középiskolás diák is jelezte, hogy csatlakozna a tüntetéshez. Ha nem is lesz ott Budapesten, de itthonról mindenképpen támogatja a megmozdulást azzal, hogy nem megy iskolába január 19-én – mondta Hajdú Virág, aki biztosan részt vesz majd az akcióban.
A megmozdulást a diákok a facebookon hirdették meg egy bárki számára elérhető esemény formájában. A bejegyzések és hozzászólások alapján látható, hogy sok tanár és szülő, sőt nagyszülő is támogatja a fiatalok akcióját. Eddig 6131 ember jelezte, hogy „ott lesz”, vagyis valamilyen formában támogatni fogja az eseményt: akár a parlament előtti részvételével, akár az iskolából való hiányzásával. Ezen kívül további 24036 ember érdeklődik a tüntetés fejleményei iránt.
A diákok a rendezvény céljait az alábbiakban foglalták össze:
„Kedves Diáktársak,
Mindenkinek veleszületett joga tudni, tanulni. Ennélfogva, ezzel az eseménnyel szeretnénk tudni és tudatni. Tudni azt, hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern, és tudatni azt, hogy nekünk ebből elegünk van.
Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna és, hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani. Igenis fontos tanulni a múltat, de ahogy telik az idő, bővülnek az ismeretek, velük együtt a tananyag, és ez egy idő után borzalmasan felhalmozódik. A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően, miközben egy tantárgyi óra különböző összefüggésekre is rámutat a modern világgal kapcsolatban. Ha ez nincs meg, nem leszünk naprakészek, nem tanulunk meg önállóan élni, saját értékrend és értékelés útján döntést hozni és nem lesz szabad az elménk.
Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára.
(…)
A rendezvény célja tehát:
• Összefoglalni a diákság problémáit.
• Felvilágosítani a diákságot az oktatás modern rendszereiről.
• Felhívni a figyelmet a problémáinkra, és azokra megoldást keresni.
• Egy élhetőbb, gyerekekre szabottabb oktatási rendszerben tanulni.
• Szinte csak diákok részvételével demonstrálni, hogy nekünk, DIÁKOKNAK vannak vannak gondolataink, amiket érvényesíteni szeretnénk.
• MEGMUTATNI, HOGY, HA MÁS NEM, AKKOR MI FOGUNK VÁLTOZTATNI A RÉGI, ELAVULT OKTATÁSI RENDSZER IGAZSÁGTALANSÁGAIN, MELYEK BENNÜNKET ÉRINTENEK.”
Összegyűjtötték többek között azt is, hogy mik azok a problémák, amelyek számukra a legnagyobb gondot okozzák. Magasan vezeti a listát a túlterheltség, amit szerintük a nagy mennyiségű felesleges lexikális anyag okoz. Második helyen a szabadidő hiánya áll, ami szorosan összefügg a magas heti óraszámmal, illetve a korai kezdéssel és késő délutáni tanórákkal, foglalkozásokkal.
A diákok követendő példaként idézik a finn oktatási rendszert, ami sokak szerint a kreatív személyiségfejlesztést, a sokszínű, tehetségközpontú nevelést helyezi előtérbe.