Diákok tízezreit veszélyezteti a lemorzsolódás
A Somogy megyei középiskolások negyedét fenyegeti az iskolából való lemorzsolódás. Ezzel az öt legveszélyeztetettebb megye közt foglal helyet. Megyénkben majdnem 3500 diák tanul, ebből 840 áll a kimaradás küszöbén.
Kétségbeejtően magas hazánkban azon diákok száma, akiket lemorzsolódás veszélyeztet. Ezt az Oktatási Hivatal 2017-2018-as tanév első félévére vonatkozó adatai egyértelműen mutatják. A köznevelési törvény alapján az a tanuló számít veszélyeztetettnek, aki az adott tanévben közepes alatti átlageredményt ér el, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 osztályzatnyi romlást mutat. A vizsgálat a 2016/2017. évi tanév második félévével kezdődött. Azóta tanulmányozzák áthatóan, hogy hány diákot fenyeget hazánkban az iskolaelhagyás veszélye.
A felmérés célja, hogy a nyert adatok segítségével megelőzzék a lemorzsolódást, és segítséget nyújtsanak azoknak a diákoknak, akiket ennek veszélye fenyeget. Hazánk emellett több európai országhoz hasonlóan vállalta, hogy 2020-ig 10% alá szorítják vissza a végzettség nélküli iskolaelhagyók számát. Ez a cél azonban egyelőre nagyon távolinak tűnik.
Az országos adatok szerint jelenleg 746 000 diák tanul a közoktatásban. Közülük 82 000-et fenyeget a lemorzsolódás, vagyis az összes tanulónak a 11%-át. A megyei adatokat tekintve a legjobb helyzetben Csongrád, illetve Győr-Moson-Sopron megye és a főváros van. A helyzet Szabolcs-Szatmár-Beleg és Zala megyében a legsúlyosabb: itt a 30%-ot közelíti meg a veszélyeztetett tanulók aránya. De 25% fölötti a mutató Borsodban is. Továbbá Nógrád és Somogy megye értékei bőven is meghaladják a 20%-ot.
Ami a Nagyatádi Járást illeti, itt összesen 1646 diák tanul a közoktatásban, közülük 404-et veszélyeztetett az őszi félévben a lemorzsolódás. Tehát a tanulók valamivel több mint negyedét!
A középiskolás korú tanulók országos adatai alapján látványos a különbség a gimnáziumi, a szakgimnáziumi, illetve a szakközépiskolai tanulók veszélyeztetettsége között. Az alábbi táblázat szerint az előző félévben a magyar gimnazisták csupán 3%-át fenyegette az iskolaelhagyás réme. Ez az arány a szakgimnáziumokban több mint 13%, míg a szakközépiskolákban már 20% feletti.
| Iskolatípus | Összlétszám/Veszélyeztetett | 2017/2018 tanév I. félév (tanulók száma, aránya) | |
| Gimnázium | Tanulók összlétszáma | 185 296 | 100% |
| Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma összesen | 5 544 | 2,99% | |
| Szakgimnáziumok | Tanulók összlétszáma | 122 202 | 100% |
| Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma összesen | 16 535 | 13,53% | |
| Szakközépiskola | Tanulók összlétszáma | 71 639 | 100% |
| Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma összesen | 15 164 | 21,17% | |
A lemorzsolódás okait tekintve több tényező is szóba jöhet. Sokak szerint az egyik legsúlyosabb ezek közül az, ahogy a kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettséget. Óriási probléma még a kormányzat szerint is, hogy a jelenlegi finanszírozási rend miatt, sok család dönt úgy, jobban megéri 16 éves korú gyermekét közmunkára küldeni, mint iskolába járatni. A diákok számára biztosított ösztöndíjak és juttatások ugyanis elmaradnak a közfoglalkoztatási bérek szintjétől. Az okokat illetően megkerülhetetlen a szegregáció kérdésének vizsgálata: a roma származású diákok elkülönítése is befolyásolja a számok alakulását. A roma gyerekek hátrányos iskolai helyzete miatt az Európai Bizottság két éve kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Pszichológusok szerint az sem segíti a magyar diákokat, hogy túl korán pályaválasztásra kényszerítik őket. Már 8. osztály után választaniuk kell, milyen szakképzésben szeretnének részt venni, ha nem a gimnáziumi tanulmányok mellett döntenek. Annak ellenére, hogy sokan még 18 évesen is bizonytalanok abban, mivel is szeretnének foglalkozni a későbbiekben.
