A magyar bérek még mindig csak sereghajtók az unióban

A KSH szerint tavaly óta 10,7 százalékkal emelkedtek itthon a nettó átlagbérek. Ám még így is Magyarországon a 4. legalacsonyabbak a fizetések az unióban: csak Lettország, Románia és Bulgária teljesít rosszabbul.

A statisztikai hivatal ismét jó hírt jelentett: eszerint júliusban a magyar átlagkeresetek a bruttó 362 ezer forintot érték el, vagyis a nettó 241 ezer forintot. Ez 10,7 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Az elmúlt 8 évhez viszonyítva pedig több mint 80 százalékot. (Arról, hogy időközben mennyit értéktelenedett a pénzünk, azaz mekkora volt az infláció, nem szól a fáma.) Kérdés, hogy uniós viszonylatban hogyan teljesítettünk? 

Röviden: nem jól. 2010-ben „még csak”az ötödik legalacsonyabb bérezésű ország voltunk. Az elmúlt 8 évben csak a lett és litván fizetésekkel tudtuk felvenni a versenyt, de tavaly Litvánia is elhagyott minket, így már a 4. helyen állunk hátulról Lettország, Románia és Bulgária mögött. 

A tavalyi eurostat-os adatok szerint jelentős a lemaradásunk: az uniós átlagbérnek (24 700 euró) mindössze a harmadát viszik haza a magyarok. Összehasonlításképpen: a legjobban teljesítő ország Dánia, ahol a bruttó éves fizetések elérik a 62 ezer eurót, vagy a magyar fizetések több, mint 7-szeresét. Nálunk a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Ugyanakkor a KSH csak az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek kereseti adatait veszi alapul a statisztika meghatározásánál. Pedig az ennél kisebb létszámú vállalkozások keresete jellemzően alacsonyabb – ez az országos átlagjövedelemben nem jelenik meg. A 10,7 százalékos béremelkedés jellemzően nem figyelhető meg a közszférában sem, ott mindössze 7,6 százalékkal „fejlődtek” a fizetések.