3 biztonságos mód a farsang ünneplésére
Eljött a télbúcsúztatás időszaka. Járványveszély alatt a hagyományőrzés módját is át kell gondolni, hogy miként dobhatjuk fel a hónapot. Érezzük jól magunkat, miközben vigyázunk egymásra, hagyományainkra! (x)
Mit érdemes tudni a farsangról?
A farsang, mint „ünnep” először Olaszországban vert gyökeret. Innen terjedt el Európa-szerte, és jutott el Magyarországra is szláv és germán népek közvetítésével. A magyar szó: „farsang” is a német eredetű „Fasching” kifejezésből ered. Pogány eredetű elemeket is tartalmazó szokások szórakoztató jellegét hallgatólagosan az egyház is engedélyezte. A tavaszi munkálatok előtt ekkor volt ideje az egyszerű embereknek arra, hogy sort kerítsenek a házasságokra, leány- és legényavatásokra, a disznóölésekre, a mókázásokra és vígadalmakra. Vagyis a farsang nem volt más, mint a közösségben zajló szórakozások időszaka.
Mi maradt napjainkra?
A mulatságok, a karneválok most kicsit szünetelnek. Nem is jelent ez olyan nagy problémát, hiszen kisebb léptékkel, kevesebb résztvevővel még így sem kell lemondani a farsangi mókázásról. Átgondoltabb, környezettudatosabb hozzáállással sokat kihozhatunk az időszak ünnepéből, természetesen, ha nem félünk szembenézni a korunkat jellemző új helyzettel! Íme néhány tipp, amit érdemes kipróbálni, hogy feldobjuk a februári időszakot.
1. Házszentelés
Egy csipet szokatlan, egy csipet hagyomány, egy csipet megnyugvás. Miről is van szó? Gyakorló keresztényeknek nem újdonság a ház szentelésének rituáléja, amit vagy beköltözéskor, vagy évről évre ismételhetünk meg a farsangi időszak idején. Vízkereszt elmúltával az egyházi közösség vezetője végzi el a szertartást, ekkor szenteltvízzel megszórja a házakat, lakásokat, valamint megáldja a benne lakókat. Sokszor fordul elő, hogy munkahelyek épületeit, sőt hivatali intézményeket is megáldanak, az ott dolgozókkal és a munkával együtt, amit ott végeznek. Honnan tudjuk, hogy egy épület (ahol tegyük fel vendégségben vagyunk) fel van szentelve? Az ajtófélfán olvasható a felirat: „Christus Mansionem Benedicat!”, ami magyarul annyit jelent: „Krisztus áldja meg az otthont!”. Járványhelyzet idején minden földi és égi támogatás számít!
2. Egy jó recept farsangi fánkhoz
A fánk nem Hungaricum. Sőt, még csak nem is egy réges-régi étel, amit már honfoglaló őseink is fogyasztottak. Hazánkban csak a 19. században terjedt el, akkor már, tipikus farsangi édességnek számított. A farsangi fánkot korábbi évtizedekben, mint ahogy a neve is mutatja, vízkereszt napjától hamvazószerdáig terjedő időszakban sütötték meg, és tálaltak fel a vendégeknek. Milyen fánkot készítettek? Leggyakrabban a szalagos fánk került az asztalra, amit cukorral vagy lekvárral tálaltak. De hasonló népszerűségnek örvendett a csöröge fánk, vagy a forgácsfánk is. Melyik a legjobb recept? Erre a kérdésre nem lehet elfogultság nélkül válaszolni, hiszen ahogy az asszonyok közötti mondás tartja: „Ahány ház, annyi recept!”. Amiben mindenki egyetért az, hogy a sütéshez kellő eszközök listáját gondosan elő kell készíteni, amihez a Kik újság is a segítségünkre lehet, tekintettel arra, hogy termékeik a szezonalitásra is hangsúlyt fektetnek.
Elő a farsangi maszkokat!
Felmerülhet a kérdés, hogy miként? Hiszen kijárási tilalom van este 8 és hajnali 5 között, kevés számú vendéget lehet hívni, és sok fiatal gondolhatja azt, hogy ez a két szigorú intézkedés már igazi hangulatgyilkos! Pedig erről szó sincs! A digitális világban, ahol egyre inkább háttérbe szorulnak a hagyományosnak mondható tettek és dolgok, igazán ne lepődjünk meg azon, hogy egy buli az éteren zajlik. Vagyis arra buzdítunk mindenkit, hogy szervezzenek több, kisebb létszámú összejövetelt, amit online módon össze is lehet kapcsolni! Közös lehet a zene, ott vannak az emberek, előkerülhetnek az ötletesebbnél ötletesebb jelmezek, miközben csevegést folytathatunk egymással anélkül, hogy fertőzésveszélynek tennénk ki a másikat.
A megváltozott világunkban ne csak a negatív hatásokat vegyük észre! Alakítsuk át a helyzetnek megfelelően a szokásainkat, élvezzük ki az időszak adta lehetőségeket!
(x)