Meddig lesz benzin, és meddig drágul minden?

És meddig romlik még a pénzünk? Ezek a nagy kérdések, amelyekre egyelőre nincs válasz. A benzin már 600 forintba kerülne a kutakon ársapka nélkül, a februári infláció 8,3 százalék volt, a kenyér 400 forint körül van.

15 éve nem volt olyan magas a pénzromlás mértéke, mint februárban, derült ki ma a KSH legfrissebb tájékoztatójából. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, a lakásjavítási cikkek és az élelmiszerek ára növekedett a legjobban: utóbbiaké 11,3 százalékkal, azon belül pl. a kenyér 25 százalékkal drágult.

Szerdától soha nem látott mértékben emelkedik az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, a benziné 41, a gázolajé pedig 66 forinttal. A bevezetett ársapka miatt még 480 forintért tudunk üzemanyagot vásárolni, de anélkül a 95-ös benzinért 594, a gázolajért pedig 640 forintot kellene fizetnünk. Már most is vannak ellátási nehézségek, a kereskedőknél lassabb a szállítás. Azt pedig biztosra vehetjük, hogy a nagykereskedők literenként 80-100 forint veszteséggel nem fogja tudni sokáig kiszolgálni a magyar töltőállomásokat. Előbb-utóbb vissza kell térni a piaci árakhoz.

Az iparkamara kutatóintézetének friss felmérése szerint áremelésre készül a hazai cégek 72 százaléka a közeljövőben. Különösen az építőipari vállalkozásokra jellemző az erősebb áremelési szándék.

A háború miatt nagyon sok alapanyag ára fölszökik a világpiacon, ezért, ha az árbefagyasztásnak vége lesz, 25–30 százalékos drágulás jön a kiskereskedelemben, de nemcsak az étolaj, hanem a cukor meg a liszt ára is nagyon föl fog menni.

A kérdések tehát sorjáznak, válaszok azonban nincsenek. Ugyanis egyelőre lehetetlen megbecsülni, milyen hatása lesz a háborúnak és annak nyomán a gazdasági visszaesésnek a magyar gazdaságra. Az biztos, hogy nem kedvező.